Oldal 97 [97]
OCR
I. NEMZETEN INNEN, NEMZETSÉGEN TÚL ? 95 7), előtérbe helyezve a szocialista , harmonikus társadalom" megteremtésére irányuló programot." Politikájában a Párt modernizációs törekvéseinek sikere és a jogállam szocialista keretek közötti kiépítése a kínai nemzeti egység megteremtésének záloga lett. Mindez a hivatalos szóhasználatban a , sajátosan kínai színezetű szocialista út" megvalósításaként fogalmazódott meg. De miként értelmezhető ez a több évtizedes folyamat a kínai etnikumok, így a sibék etnikus nacionalista törekvéseinek szemszögéből? A legfontosabb e tekintetben az, hogy bár változtak az irányadó programok és az azokat keretbe foglaló ideológiák, a mindenkori politikai-hatalmi elit szemében a lényeg mégiscsak ugyanaz maradt: a régóta áhított kínai nemzeti egység megteremtése. Ehhez pedig az eszközt továbbra is az emlékezet feletti uralom, a , történelem politikai kisajátítása" jelentette. Ez volt és ez is maradt a kulcs a politikai-hatalmi elit kezében ahhoz, hogy Kína nemzeti kisebbségeinek identitását a vágyott képre formálhassa. 2.1. A nemzeti egységhez vezető út ideája Az állam és a nemzet szintjéről nézve a nemzeti kisebbségek társadalmi hovatartozás-tudatának alakítása egyetlen célt szolgál: azt, hogy odaadó és szolgálatkész állampolgárokat hozzanak létre és reprodukáljanak (Appadurai 1995: 214-215). Kinäban azonban - mint bármely más, önmagät multietnikus államként meghatározó nagyhatalom esetében - az entrópia és a felrecsüszäs veszélye Damoklész kardjaként lebeg az etnikumok egymás közötti, illetve az etnikumok és az állam közötti viszony fölött. Az etnikus konfliktusoknak több olyan fajtája is ismert Kínában, amelyeket a szakirodalom a modern nemzetállamok keretein belül mint az uralkodó és az alávetett etnikai csoportlok) közötti konfliktust ír le (vö. Eriksen 1993: 119]. Példaként elegendő csak a kommunista rezsim integráló politikájára tiltakozással, sőt elszakadással, kiválással fenyegető tibeti és ujgur mozgalmakra gondolni. Mindezek fényében érthető, hogy a Párt hatalmának legitimálására, működőképességének javítására és a jogállami normák fokozatos bevezetésére tett törekvései miért kapcsolódtak és kapcsolódnak mind a mai napig olyan szorosan a nemzetiségi konfliktusok kezelésének és a nemzeti kisebbségek feletti kontroll megvalósításának kérdésköréhez. A Párt tehát elsődlegesen az etnikus kapcsolatok rendezésétől remélte és reméli hatalmának legitimálását és a hatalmi konfliktusok megoldását. Mindazok a gazdasági reformok és modernizációs programok, amelyek 1978 óta a kapitalista gazdasági nyitás-politika szolgálatában állnak, az új 60 A szocialista ,harmonikus társadalom" megteremtésének fontosságát már Csiang Cö-min is hangsúlyozta, de annak kifejtésére csak Hu Csin-tao 2005. február 19-i beszédében kertilt sor (Vamos 2009: 41).
