Oldal 97 [97]
I. NEMZETEN INNEN, NEMZETSÉGEN TÚL ? 95
7), előtérbe helyezve a szocialista , harmonikus társadalom" megteremtésére
irányuló programot." Politikájában a Párt modernizációs törekvéseinek sikere
és a jogállam szocialista keretek közötti kiépítése a kínai nemzeti egység
megteremtésének záloga lett. Mindez a hivatalos szóhasználatban a , sajá¬
tosan kínai színezetű szocialista út" megvalósításaként fogalmazódott meg.
De miként értelmezhető ez a több évtizedes folyamat a kínai etnikumok,
így a sibék etnikus nacionalista törekvéseinek szemszögéből? A legfontosabb
e tekintetben az, hogy bár változtak az irányadó programok és az azokat
keretbe foglaló ideológiák, a mindenkori politikai-hatalmi elit szemében a
lényeg mégiscsak ugyanaz maradt: a régóta áhított kínai nemzeti egység
megteremtése. Ehhez pedig az eszközt továbbra is az emlékezet feletti uralom,
a , történelem politikai kisajátítása" jelentette. Ez volt és ez is maradt a kulcs
a politikai-hatalmi elit kezében ahhoz, hogy Kína nemzeti kisebbségeinek
identitását a vágyott képre formálhassa.
2.1. A nemzeti egységhez vezető út ideája
Az állam és a nemzet szintjéről nézve a nemzeti kisebbségek társadalmi
hovatartozás-tudatának alakítása egyetlen célt szolgál: azt, hogy odaadó és
szolgálatkész állampolgárokat hozzanak létre és reprodukáljanak (Appadurai
1995: 214-215). Kinäban azonban - mint bármely más, önmagät multietnikus
államként meghatározó nagyhatalom esetében - az entrópia és a felrecsüszäs
veszélye Damoklész kardjaként lebeg az etnikumok egymás közötti, illetve
az etnikumok és az állam közötti viszony fölött.
Az etnikus konfliktusoknak több olyan fajtája is ismert Kínában, amelyeket
a szakirodalom a modern nemzetállamok keretein belül mint az uralkodó
és az alávetett etnikai csoportlok) közötti konfliktust ír le (vö. Eriksen 1993:
119]. Példaként elegendő csak a kommunista rezsim integráló politikájára
tiltakozással, sőt elszakadással, kiválással fenyegető tibeti és ujgur mozgal¬
makra gondolni. Mindezek fényében érthető, hogy a Párt hatalmának legiti¬
málására, működőképességének javítására és a jogállami normák fokozatos
bevezetésére tett törekvései miért kapcsolódtak és kapcsolódnak mind a mai
napig olyan szorosan a nemzetiségi konfliktusok kezelésének és a nemzeti
kisebbségek feletti kontroll megvalósításának kérdésköréhez.
A Párt tehát elsődlegesen az etnikus kapcsolatok rendezésétől remélte
és reméli hatalmának legitimálását és a hatalmi konfliktusok megoldását.
Mindazok a gazdasági reformok és modernizációs programok, amelyek
1978 óta a kapitalista gazdasági nyitás-politika szolgálatában állnak, az új
60 A szocialista ,harmonikus társadalom" megteremtésének fontosságát már Csiang Cö-min
is hangsúlyozta, de annak kifejtésére csak Hu Csin-tao 2005. február 19-i beszédében
kertilt sor (Vamos 2009: 41).