Page 52 [52]
OCR
50 ® A MÄRTIRIUM HOMALYÄBÖL jelentette: ettől kezdve megsokszorozódott az emlékezet, a történelem és a hatalom kapcsolatát vizsgáló tudományos munkák száma (vö. Olick — Robbins 1998], leginkább a múlt identitásformáló és hatalmalkajt legitimáló erejére vonatkoztatott kérdések miatt. Amint azt fentebb már megfogalmaztam, munkám fókuszába magam is az identitás formálásának kérdését helyezem, vagyis a sibék etnikai és nemzeti elköteleződésének , tértől, időtől, helyzetektől függő és eltérő erősségű változatainak" (Fejős 2002: 153] vizsgálatát. Felfogásom szerint ez a folyamat a történelem (relkonstruálásán keresztül zajlott, amelynek középpontjában a Nagy Nyugatra Telepítés mítosszá való előléptetése állt. Annak érdekében azonban, hogy bemutassam: a múltképzés folyamata hogyan bontakozott, bontakozhatott ki, előbb azt kell megvizsgálnom, hogy milyen forrásokból táplálkozott, és hogy milyen irányok mentén haladt és halad mind a mai napig. Ez pedig emlékezés és felejtés, emlékezet és identitás viszonyrendszerének áttekintését kívánja meg, lévén, hogy a sibék múltképző folyamatát tápláló forrásnak az identitásformáló emlékezet ,élményalapü” formáit (Gyáni 2002), az annak határt szabó keretnek pedig az ideolögiai-politikai hatalomnak az identitás és emlékezet uralására irányuló eszközeit tekintem. Módszerek, témakörök és források Kutatásaim kezdetén az a kívánalom, hogy a sibe lokális elitek szervezett törekvéseit mintegy kívülről (körbej)határoló feltételekről képet alkossak, attól függött, hogy sikerül-e együttműködést kiépítenem mindazon állami intézményekkel, amelyek terepmunkám politikai és jogi feltételeit megteremthetik.”° Kutatásaimhoz végül három egyetem biztosított intézményes hátteret: a Xinjiangi Tanárképző Egyetem Történeti és Etnológiai Intézet Szociál- és Kulturális Antropológia Kutatóintézet (2011. november — 2012. május); a Daliani Nemzetiségi Intézet Északkeleti Nemzeti Kisebbségek Történeti és Kulturális Kutatóközpont (2012. május — 2013. január); valamint az Ili Tanárképző Főiskola Kínai Sibe Nyelvi és Kulturális Kutatóközpont (2014. január — 2014. július]. A felsorolt három intézmény kutatóival folytatott tapasztalatcsere során nem pusztán a kínai társadalomtudományi kutatások mikéntjébe nyerhettem betekintést, ! hanem abba a kérdésbe is, °° Terepmunkám politikai és jogi feltételeinek megteremtése egyet jelentett a 2011. február 25-én elfogadott törvényrendelethez való igazodással. Az adott törvény a Kínai Népköztársaság szellemi kulturális örökségére vonatkozóan szabályozza -— többek között — a terepmunka lehetőségeit és módszereit. A vonatkozó törvényrendelet letölthető a Xinhua Hirügynökseg hivatalos honlapjäröl: http://news.xinhuanet.com/ziliao/201102/28/c_121131232.htm. (Letöltes ideje: 2014. 11. 01.) ?! A kínai állami intézményekben szerzett tapasztalataim szerint Kínában az antropológia és
