Page 52 [52]
50 ® A MÄRTIRIUM HOMALYÄBÖL
jelentette: ettől kezdve megsokszorozódott az emlékezet, a történelem és a
hatalom kapcsolatát vizsgáló tudományos munkák száma (vö. Olick — Robbins
1998], leginkább a múlt identitásformáló és hatalmalkajt legitimáló erejére
vonatkoztatott kérdések miatt.
Amint azt fentebb már megfogalmaztam, munkám fókuszába magam is
az identitás formálásának kérdését helyezem, vagyis a sibék etnikai és nem¬
zeti elköteleződésének , tértől, időtől, helyzetektől függő és eltérő erősségű
változatainak" (Fejős 2002: 153] vizsgálatát. Felfogásom szerint ez a folyamat
a történelem (relkonstruálásán keresztül zajlott, amelynek középpontjában
a Nagy Nyugatra Telepítés mítosszá való előléptetése állt.
Annak érdekében azonban, hogy bemutassam: a múltképzés folyamata
hogyan bontakozott, bontakozhatott ki, előbb azt kell megvizsgálnom, hogy
milyen forrásokból táplálkozott, és hogy milyen irányok mentén haladt és
halad mind a mai napig. Ez pedig emlékezés és felejtés, emlékezet és identitás
viszonyrendszerének áttekintését kívánja meg, lévén, hogy a sibék múltképző
folyamatát tápláló forrásnak az identitásformáló emlékezet ,élményalapü” for¬
máit (Gyáni 2002), az annak határt szabó keretnek pedig az ideolögiai-politikai
hatalomnak az identitás és emlékezet uralására irányuló eszközeit tekintem.
Módszerek, témakörök és források
Kutatásaim kezdetén az a kívánalom, hogy a sibe lokális elitek szervezett
törekvéseit mintegy kívülről (körbej)határoló feltételekről képet alkossak,
attól függött, hogy sikerül-e együttműködést kiépítenem mindazon állami
intézményekkel, amelyek terepmunkám politikai és jogi feltételeit megte¬
remthetik.”° Kutatásaimhoz végül három egyetem biztosított intézményes
hátteret: a Xinjiangi Tanárképző Egyetem Történeti és Etnológiai Intézet
Szociál- és Kulturális Antropológia Kutatóintézet (2011. november — 2012.
május); a Daliani Nemzetiségi Intézet Északkeleti Nemzeti Kisebbségek
Történeti és Kulturális Kutatóközpont (2012. május — 2013. január); valamint
az Ili Tanárképző Főiskola Kínai Sibe Nyelvi és Kulturális Kutatóközpont
(2014. január — 2014. július]. A felsorolt három intézmény kutatóival foly¬
tatott tapasztalatcsere során nem pusztán a kínai társadalomtudományi
kutatások mikéntjébe nyerhettem betekintést, ! hanem abba a kérdésbe is,
°° Terepmunkám politikai és jogi feltételeinek megteremtése egyet jelentett a 2011. feb¬
ruár 25-én elfogadott törvényrendelethez való igazodással. Az adott törvény a Kínai
Népköztársaság szellemi kulturális örökségére vonatkozóan szabályozza -— többek között
— a terepmunka lehetőségeit és módszereit. A vonatkozó törvényrendelet letölthető a
Xinhua Hirügynökseg hivatalos honlapjäröl: http://news.xinhuanet.com/ziliao/2011¬
02/28/c_121131232.htm. (Letöltes ideje: 2014. 11. 01.)
?! A kínai állami intézményekben szerzett tapasztalataim szerint Kínában az antropológia és