Oldal 48 [48]
46 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
101-102], akik arra voltak hivatottak, hogy összekötő kapcsot képezzenek
a kommunista rezsim és saját nemzeti kisebbségük között (lásd 6. sz. fotó).
A másik, hogy 1954. március 25-én az Ili folyó völgyében felépített egykori
sibe katonai tábor elnyerte a Chabucha’er Sibe Autonóm Járás nevet és rangot.
Mind a napig ez a sibék legmagasabb rangú autonóm közigazgatási vidéke."
sor, balról a negyedik) magántulajdonában lévő fotóról
A sibék történelmének megírására innen, a Chabuchafer Sibe Autonóm Járás¬
ból jelöltek ki két embert, akik 1959-ben Kína északkeleti vidékére utaztak,
hogy felvehessék a kapcsolatot az , őshazabeli" lokális elitekkel. E két nagy
csoport képviselőinek egybehangolt törekvései mentén kezdődött meg a sibék
történelmének (relkonstruálása, mindazon közös jellemzők felkutatásával és
felmutatásával együtt, amelyeket a Párt a nemzeti kisebbségek ismérveként
nevezett meg."
18 A vidék neve, ahol egykor a Qing-kori sibe zászlóaljak tabort vertek, a Qing-dinasztia
bukását követően többször is változott: előbb 1939-ben Henan járásra, majd 1944-ben
Ningxi járásra (Yu 2005: 162]. A mai Chabucha’er Sibe Autoném Járás kelet-nyugati
irányú leghosszabb kiterjedése 90 kilométer, észak-déli irányú legnagyobb szélessége 70
kilométer; területe több mint 4000 négyzetkilométert tesz ki (Guan 1988: 20]. Keletről
Gongliu járás, nyugatról Kazahsztán határolja; délről a Tianshan hegyláncaihoz tartozó
Wusun-hegy húzódik határként, Tekesi és Zhaosu járásokkal; északról az Ili folyó és a
túlpartján elterülő Yining város határolja (Wang 2.010: 4).
15 Ma ezeket a jellemzőket — tovább bővítve a sztálini négyes felosztást — hivatalosan hat