Oldal 47 [47]
BEVEZETÉS " 45
mellett, mivel mindenáron kerülni kívánta a látszatot, hogy a nemzetiségi
identitás alakítása felülről irányított. Cheung a következő megállapításra
jut Guizhou tartomány esetében: , A helyi elit a nemzetiségi intézet által
kialakított mesternarratívához igazodó önábrázolási folyamaton keresz¬
tül (például a minzu hivatalos történetének megírásával) formálja át a
helyi identitást és hozza létre az intézményesített kisebbségi identitást."
(Mullaney 2011: 124 [ford. Varga Katalin])
Való igaz: a múltat soha nem állították olyan elánnal a politika szolgálatába,
mint a nacionalista ideológia által áthatott nemzetállamok formálódásának
idején (Altermatt 2000: 48]. A közös múlt és vele együtt a közös emlékezet
életre hívása a nemzetek kialakulásának és kialakításának feltétele volt.
Lehetőség arra, hogy segítségükkel az állami ideológiák a tér és az idő di¬
menzióit manipulálva, hangzatos formákon keresztül , megidézett" nemzeti
identitásra hivatkozva legitimálják hatalmukat, és e folyamaton belül nem
lehet eléggé hangsúlyozni a renani amnéziának a nemzetek és nemzeti
identitások formálásában betöltött fontos szerepét sem.
Azt, hogy a Párt formálódó nemzeti kisebbségei számára feladatul szabta
történelmük megírását, nem tudom másként értelmezni — és ebben egyet
kell értenem a fentebb Thomas S. Mullaneytől idézettekkel —, mint monu¬
mentális horderejű kísérletnek a formálódó kínai nemzet történelmének és
emlékezetének (re)konstrukciöjära, ami az identitás uralására és az egységes
kínai nemzet megteremtésére irányult.
De valóban ilyen egyszerű lett volna a fenti szövegrészletben jegyzett , loká¬
lis identitást" vagy az identitás bármely más, az , intézményesített kisebbségi
identitástól" eltérő formáját a Párt akaratának megfelelően átformálni? És
valóban ilyen , egyirányú", az állam által felülről irányított folyamat volt a
nemzeti kisebbségek énképének alakulása/alakítása? Munkámban amellett
fogok érvelni, hogy - a sibék esetében legalábbis — sem az egyik, sem a másik
állítás nem állja meg a helyét.
Az 1950-es években ugyanis, amikor a nemzeti kisebbségek rövid történe¬
tének megírására irányuló országos program a kezdetét vette, a Xinjiang Ujgur
Autonóm Területen élő sibék számára saját etnikus hovatartozásuk nem volt
kérdés. Ennek megfelelően az ott élő sibék közösségei mind több lépést tettek
annak érdekében, hogy az új rezsim által felajánlott mindazon lehetőségeket
kihasználják nemzeti kisebbségként való jelenlétük hangsúlyozására, amelye¬
ket a fentebb idézett 1951-es amerikai jelentésben is összefoglaltak. Példaként
két fontos momentumot említek: az egyik, hogy 1950-ben megkezdődött a
nemzetiségi, köztük a xinjiangi sibe káderek tömeges kiképzése (Ban 2010:
" A Siu-woo Cheungtól idézettek eredeti közlése la szerzőre hivatkozva): Siu-woo Cheung:
Representation and Negotiation of Ge Identities in Southeast Guizhou. In Brown, Melis¬
sa J. (szerk.): Negotiating Ethnicities in China and Taiwan. Berkeley, Institute of Asian
Studies, University of California, 1996.