Oldal 35 [35]
BEVEZETÉS " 33
besorolásuk is változott az idők folyamán: ők előbb a Mongol, majd 1692-től,
a Mandzsu Nyolc Zászlóban teljesítettek szolgálatot."
Ám akárhogyan is volt, és akármennyire is sok szempont figyelembevételét
igényli a nyolczászlós hadseregbe besorozott népcsoportok önazonosságának
kérdése, annyi bizonyosnak tekinthető, hogy a Kilenc Törzs Háborújában való
részvétel és a nyolczászlós hadseregbe való sorozás mérföldkőnek tekinthető
a sibe identitástudat alakulásának folyamatán belül. Először is azért, mert
annak következtében, hogy a Kilenc Törzs Háborúja kapcsán a sibe név
feljegyzésre került, a sibék a történelem színpadára léptek. A történelem
(re)konstruälhatösäga pedig, ahogyan arra fentebb már utaltam, a kínai
nemzeti egység megteremtésének folyamatában fontos szerepet töltött be.
Másodszor azért, mert a mandzsu nyolczászlós hadseregbe sorozva a sibék
mintegy , megörökölték" a mandzsu nyelvet és írásrendszert, amelyre mind
a mai napig önazonosságuk szerves részeként tekintenek — függetlenül attól,
hogy nyelvüket a Mandzsúria vidékén élő sibék ma már nem beszélik. Har¬
madszor pedig azért, mert azáltal, hogy a zászlókhoz való tartozás születés
által szerzett joggá lett (Dikötter 1997: 15], a sibék a , zászló embereiként"
annak a csoportnak a részévé váltak, amellyel szemben - a mandzsuelle¬
nes mozgalmak nyomán - a modern kínai nacionalizmus első megjelenési
formái alakot öltöttek.
A sibe identitás alakulását meghatározó események nyomvonala innen,
a 17. század közepe-vége tájáról a 18. század derekának történéseihez vezet.
Ez idő tájt ugyanis, 1764-ben, Oianlong császár (ur. 1736-1795) rendele¬
te értelmében a sibe haderő mintegy 1000 katonáját határőrszolgálatra a
Mandzsu Birodalom északnyugati határvégeire, az Ili folyó vidékére, a mai
kínai-kazah határ mentére rendelték (Wu — Zhao 2008c: 61]. Az áttelepülő
katonák és családjaik az őshazával együtt hátrahagyták nemzetségeiket, ro¬
konsági kötelékeiket is — végzetes csapást mérve ezzel a nyolczászlós hadsereg
felállítása által már amúgy is megingatott egykori, rokonsági csoportokon
alapuló sibe társadalomszervezetre. A mai Mongólián keresztül vezető út
valamivel több mint egy évig tartott; azok a sibék, akik ma a Xinjiang Ujgur
Autonóm Terület vidékén élnek, voltaképpen valamennyien a 18. században
áttelepített katonák leszármazottai.
A mára a Nagy Nyugatra Telepítés néven ismertté vált esemény nagy
jelentőséggel bír a sibe azonosságtudat alakulásának szemszögéből. A Nagy
Nyugatra Telepítést követő évszázadok során ugyanis a , kínaivá válás" fo¬
lyamata nem azonos arányban érintette az egymástól elszakított sibék két
nagy csoportját: nyelvüket, írásrendszerüket és szokásaik jelentős részét
mára csak a xinjiangi sibék őrizték meg.
Ezen a területen, amelynek északi és déli vidékein egykor a Selyemút
húzódott, az indoiráni, iszlám, türk, mongol és tibeti kulturális hatások
4 A vonatkozó irattári anyagok áttekintését lásd Wu 2005.