Page 34 [34]
32 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
mának alapját képező nyolczászlós hadsereg felállításával egyetemben, ahová
a sibéket is besorozták.
A mandzsuk hatalmának megszilárdítása voltaképpen a nyolczászlós had¬
sereg felállításának volt köszönhető, kiépítésével pedig együtt járt a besorozott
népcsoportok hagyományos társadalmi rendjének fokozatos átalakulása is.
A folyamat eredményeként a mandzsuk egyenlőségjelet tehettek a hadsereg
és a társadalom közé: azon túl, hogy a katonai egység megvalósítása a ter¬
jeszkedés és a hatalom elsődleges feltétele lett, a nyolczászlós hadsereg, mint
egyfajta összetett intézmény, szociális, gazdasági és politikai funkciókat
egyaránt betöltött.
A teljes rendszer kiépítése — a 17. század elejétől annak derekáig — nagyjából
fél évszázadot vett igénybe, és első lépése a katonai egység alapját képező niruk
megalkotása volt.? Ezt követte a güsák, vagyis a zászlók egységbe rendezése.
Az új katonai-közigazgatási egység alapjainak lefektetésekor még mindösz¬
sze négy zászlót különböztettek meg, amelyeket négy különböző színnel:
sárgával, vörössel, fehérrel és kékkel jelöltek. 1615-re ezek száma újabb négy
zászlóval gyarapodott, amelyeket új zászlók (vörös színű szegéllyel keretezett
sárga, fehér és kék, valamint fehér színű szegéllyel keretezett vörös zászlók)
jelképeztek (Feuerwerker 1976: 5; Uray-Kőhalmi 2000: 6]. Az így formálódó
Mandzsu Nyolc Zászló mellett lassanként a mongolok és a mandzsuk előtt
behódoló hanok is felállíthatták a maguk zászlós egységeit. A teljes nyolc¬
zászlós rendszer, amelyet a Mandzsu Nyolc Zászló, a Mongol Nyolc Zászló
és a Kínai Nyolc Zászló együttesen alkotott, végül 1642-re állt fel.
A nyolczászlós hadseregen belül, a fentieken túlmenően, az etnikus identitás
meglehetősen bonyolult mintázatokban jutott érvényre. Egyrészt azért, mert
a nyolczászlós hadsereg tagjai — a katonai-adminisztratív kategóriát etnikus
tartalommal megtöltve -— a , zászló embereiként" határozták meg magukat.
Másrészt azért, mert a , zászló emberei" kategóriához mandzsu identitást
tarsitottak (v6. Elliott 2001: 13-15). E tekintetben a mandzsu identitäs tuda¬
tos formálásának csupán első lépése volt az, hogy Nurhacsi leszármazottai
1635-ben felvették a mandzsu nevet (Zhang 2008: 79]. Az olyan kategóriák
létrehozása pedig, amely a , zászló emberei" között példának okáért , régi
mandzsuk" és , új mandzsuk" tekintetében tett különbséget (vö. Elliott 2001:
84-85], tovább mélyítette a nyolczászlós hadseregen belüli , kevert" identitás
kialakítását. Így az az állítás, amely szerint a Qing-dinasztia egy mandzsuk
által uralt birodalom volt, a mandzsuk pedig a Nyolc Zászlóból formálódtak
meg (Du 2008: 1), valóban igaz; a kérdés csak az, hogy kik és milyen alapon
nevezhetők mandzsunak. Mindezeken felül a sibék zászlóba sorolása és az
a kérdés, hogy a sibék a nyolczászlós hadseregen belül vajon miként identifi¬
kálhatták magukat, ennél is bonyolultabb, hiszen — többek között — zászlóbeli
" A rniru szó eredetileg a vadászatra induló dzsürcsi csoportokat jelölte, majd ez lett a
zászlók katonai alapegységének modellje is. A vadászat gyakorlatának részletes leírását
és a niruk felállításával való kapcsolatának összefüggéseit lásd Elliott 2001: 57-58.