Page 33 [33]
BEVEZETÉS " 31
került előtérbe (vö. Brown 1996: 42]. Ezek a kutatások olyan, újszerű ered¬
ményekhez vezettek, amelyek a mandzsuk és a hanok kulturális és etnikai
létének újragondolásán keresztül segítették elő a modern kínai nacionalizmus
jegyében zajló, a 20. század elején kibontakozó események mélyebb megér¬
tését, továbbá a mandzsu Oing-dinasztia és a modern kínai nemzet között
fennálló folytonossági viszony feltárását (lásd pl. Crossley 1990; Rawski
1998, Elliott 2001).
Munkám szemszögéből azonban azok a kérdések, amelyek e fenti kutatások
középpontjában állnak — például hogy mit jelenthetett egykoron mandzsunak
lenni —, közvetlen módon nem segítik a Kínai Kommunista Párt hatalom¬
ra kerülése utáni események megértését. Ugyanakkor az 1950-es évektől
formálódó nemzeti kisebbségek identitásának kérdése mégis szükségessé
teszi a 17. századig visszavezethető események identitásformáló erejének
átgondolását. Hiszen e századok történései — közvetve vagy közvetlenül, de —
valamennyi, az akkori Kína határain belül élő etnikumot érintették, szerves
részévé téve őket annak a folyamatnak, amelynek betetőzése a kommunista
párt hatalomra kerülésével következett be.
Ezért a továbbiakban - szemben a fentebb példaként hozott kutatások fő kér¬
désfeltevésével — a sibe identitástudat történelmileg megfogható előzményeit,
valamint három és fél évszázados változását igyekszem felvázolni. Olyan,
történelmi összefüggéseiben értelmezhető fordulópontokat keresek, amelyek
hozzájárultak vagy hozzájárulhattak annak a képnek a kialakulásához, hogy
mit jelent ma sibének lenni."
A sibe identitás legkorábbi nyomai a mandzsuk hatalomra jutásának
idejéből valók. Az első kínai nyelvű történeti forrásmunkák ugyanis, ame¬
lyek megemlítik a sibe nevet, a 16. század végéről maradtak ránk. Abból
a korszakból, amikor a sibék a horcsin mongoloknak alárendelve szálltak
szembe a mind nagyobb hatalommal bíró, a dzsürcsi törzseketé egyesíteni
igyekvö Nurhacsival (ur. 1616-1626), a kesöbbi Qing-dinasztia megala¬
pítójával. Ennél korábbról nem áll rendelkezésünkre írott forrás a sibékre
vonatkozóan.
A harc, amelyben akkor a sibék is részt vettek, és amely a Kilenc Törzs
Háborúja (1593) néven íródott be Kína történelmébe (Zhongguo Diyi Lishi
Dang'anguan 1989: 3-4), megpecsételte a sibék sorsat. A kilenc szövetséges
vereségével, illetve Nurhacsi győzelmével ugyanis megkezdődött a valaha
létező legnagyobb méretű , kínai" birodalom kiépítése" — a mandzsuk hatal¬
A sibe identitás alakulásának szemszögéből nagy jelentőséggel bíró események, történelmi
fordulópontok áttekintését a munkámhoz csatolt 4. sz. melléklet segíti.
° Egy Mandzsúria területén élt népcsoport, a mandzsuk elődei.
A mandzsu Oing-dinasztia császárait számba vevő lista munkám 5. sz. mellékletében
található.
$ A mandzsu Oing-dinasztia 1759-re érte el legnagyobb kiterjedését: területe ekkor jóval
több mint 10 millió km2-t tett ki (Gernet 1996: 482].