Mindenekelött konzulensemnek, Vargyas Gäbornak tartozom köszönettel
- felsorolni is nehéz, olyan sok mindenért. Legelőször is, mert amikor 2009
tavaszán kopogtattam az MTA Néprajztudományi Intézetében található
irodájának ajtaján, hogy felvételemet kérjem a Pécsi Tudományegyetem
Interdiszciplináris Doktori Iskola Néprajz- és Kulturális Antropológia Tu¬
dományok Programjába, bizalmat szavazott nekem, lehetőséget adva arra,
hogy bizonyítsak. Másodszor is, mert akkor, amikor már doktorandusz
hallgatójaként 2011-ben, a Magyarországot is hullámként végigsöprő gazda¬
sági válság és az azt kísérő hatalmi játszmák nyomán elvesztettem főiskolai
tanársegédi állásomat és vele együtt , tanári identitásomat", segített talpra
állni és új lehetőségek megteremtésével új irányt mutatni. Legfőképpen pedig
azért a végtelen sok törődésért és türelemért, amit irántam és kutatásaim
iránt mutat. E tekintetben családjának kedvességéről sem feledkezhetek meg.
Külön köszönetet szeretnék mondani pénzügyi támogatóimnak is, akiknek
segítségét ugyancsak konzulensem közbenjárására nyertem el: Őry Csaba
államtitkár úrnak és különösen Richard de Unger úrnak, aki mindvégig
őszinte figyelemmel kísérte kutatásaimat, és tanácsokkal látott el vagy báto¬
ritott akkor, amikor välaszüthoz értem vagy megtorpantam kutatäsaimban.
Köszönetemet szeretném kifejezni a munkám alapjául szolgáló értekezés
bírálóinak és a doktori védés valamennyi bizottsági tagjának is: Bellér-Hann
Ildikónak, Birtalan Ágnesnek, Farkas Juditnak, Pócs Évának, Vidacs Beának,
Salát Gergelynek és Vámos Péternek. Építő jellegű kritikáik sokat segítettek
abban, hogy átgondoljam értekezésem felépítését és tartalmát.
Köszönettel tartozom a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Dok¬
tori Iskola Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Program tanári
karának is, különösképpen Kisbán Eszter professor emeritusnak és Nagy
Zoltán tanszékvezetőnek, akik mindig megértéssel segítették kutatóútjaim
összehangolását az éppen aktuális tanrenddel. Köszönettel tartozom továb¬
bá mindazoknak, akik baráti támogatásukkal és ismereteik megosztásával
segitették a terepmunkära valé felkészülésemet: Bagi Juditnak, Száva Bor¬
bálának és Brittig Verának, akik , szövetségünk" tagjaiként olyan sokszor
segítségemre voltak; Somfai Kara Dávidnak, aki felhívta figyelmemet a sibék
gazdag kultúrájára; Khabtagaeva Bayarmának és Kápolnás Olivérnek, akik
magukis szeretett Uray-Kőhalmi Katalin tanárnőnk odaadó gondoskodásának
köszönhetően csiszolták mandzsu nyelvismeretüket. Sohasem felejtem el a