Seite 133 [133]
KÖVETKEZTETÉSEK 131
külföldi részvétel az előző évtizedekben alapvetően a szolgáltatói szektorban, a
hajózási ágazatban és ma már kisebb volumenben az építőiparban összpontosul.
A részt vevő nemzetközi tényezők közül Görögország, Oroszország, néhány
térségbeli arab állam, az Egyesült Királyság és az utóbbi években Izrael emel¬
hető ki. Noha 2020-ban még mindig Görögország volt a legfontosabb import és
exportpartner, Athén szerteágazó gazdasági szerepvállalása a görög gazdasági
válság ciprusi vetületei, illetve a politikai kapcsolatok lazulása miatt valamelyest
csökkent. Ugyanez a helyzet orosz vonatkozásban, hiszen a 2010-es évekre
jellemző óriási pénzügyi (offshore) jelenlét a 2020-as évek elejére visszább szo¬
rult. Noha ez csökkenti az oroszok ciprusi mozgásterét, fontos kiemelni, hogy
a nyugati bírálatok ellenére az offshore lehetőségeket nem elsősorban a görög
ciprióták, sokkal inkább az adóelkerülést korlátozni kívánó Moszkva próbálta
ellehetetleníteni (Kacziba 2021; Zavyalova et al. 2019). Ennek eredményeként
az orosz gazdasági befolyás csökkent a szigetországban, amelyet fokoztak az
Ukrajna elleni agresszió következtében bevezetett szankciók. A helyzetről sokat
elmond, hogy a hasznot korábban lefölöző Anasztasziadesz-kormányzat sérel¬
mezte is az uniós szankciók bevezetését, amely részben valóban az Oroszor¬
szágból érkező bevételek kiesésére, részben viszont a görög ciprióta szavazók
körében gyakorta jellemző orosz-pártiságra reflektált (Glass 2022).
Végül, de nem utolsósorban a szigeten állomásozó katonai egységek kapa¬
citásai szintén számottevő geostratégiai tényezőként funkcionálnak. Noha a
ciprióták katonai ereje korlátozott, a szigeten felhalmozott és felhalmozható
erők számottevő jelentőséggel bírnak a kötetben elemzett valamennyi külső
szereplő számára. Közülük Oroszországon kívül mindegyik fél állomásoztat
különböző nagyságú és funkciójú egységeket a szigeten, amely a helyi erőkkel
kiegészülve Ciprust a világ egyik legmilitarizáltabb országává teszi (Mutschler
& Bales 2020). Kizardlag a helyi eréviszonyokra fokuszalva megallapithatd, hogy
a szigeten Törökország rendelkezik a legütőképesebb katonai erővel, amely
nemcsak az északi országrész okkupálását teszi lehetővé, de tulajdonképpen a
Ciprustól északra elterülő tengerfelületek ellenőrzését is. A helyi kapacitások
vizsgálatakor a második helyet kétségkívül az Egyesült Királyság foglalja el,
amely ugyan a görög cipriótáknál kevesebb szárazföldi egységgel rendelkezik,
a légierő tekintetében azonban messze lekörözi őket. A sort a helyi értelemben
jelentős gyalogsági és tüzérségi erővel rendelkező görög ciprióták folytatják,
akik ugyan nem vehetik fel a versenyt a török hadsereggel, az általuk ellenőr¬
zött területeken azonban ütőképes védelmi lehetőségekkel és kapacitásokkal
rendelkeznek. A katonai erőviszonyok tisztázása a továbbiakban kissé proble¬
matikus, mivel az UNFICYP, a török ciprióták, Görögország és az USA szigeten