Seite 132 [132]
130 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
vétójoga ugyanis Nicosia mozgásterét az uniós döntéshozás befolyásolására is
kiterjeszti. Általában véve ennek a limitált, de mégiscsak uniós szerepet bizto¬
sító befolyásnak köszönhetően más külső aktorok is érdeklődést tanúsítanak
a görög ciprióta belpolitika iránt. A kötet által nem tárgyalt tényezők közül
egyes térségbeli országok (Egyiptom, Izrael) mindenképpen ezen tényezők közé
tartoznak. Utóbbiaknál fontosabb Oroszország, amely az előző évtizedekben
folyamatosan megpróbált valamiféle jogi lehetőséget találni a szigeten történő
fizikai jelenlét kieszközlésére, ennek hiányában azonban alternatív megoldá¬
sokat keresett. A politikai szférában ez hagyományosan az AKEL-hez kötődik,
amellyel Moszkva hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol. Bár ideológiai
szempontból a DISY és a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország között jelentős
eltérések mutatkoznak, Moszkva a 2013 és 2023 között hatalmon lévő Nikosz
Anasztasziadesszel és kormányaival is szoros kapcsolatot tudott kialakítani. Ez
a kapcsolat néhány esetben különösen kellemetlenné vált Nicosia számára, és
elsősorban 2022. február után az orosz kapcsolatok tudatos szűkítését eredmé¬
nyezte (Orenstein & Kelemen 2017; Rettman 2018; Stamouli 2022).
Noha a görög ciprióta belpolitika geostratégiai súlya javuló tendenciát mutat,
ez kevés hatást gyakorol a török ciprióták politikai viszonyainak nemzetközi
megítélésére. Bár az északi országrész politikai folyamatai befolyásolják a bé¬
ketárgyalásokat, illetve a szigethez kapcsolódó energetikai folyamatokat, az
elismerés hiánya továbbra is ellehetetleníti a Törökországtól független nemzet¬
közi interakciókat. Ettől talán egyetlen eltérés azonosítható, mégpedig a török
ciprióta vezetők vonatkozásában. A közösség mindenkori vezetője manapság
már saját jogán vesz részt az ENSZ által kezdeményezett tárgyalásokon, illetve
a konfliktushoz kötődő témákban egyfajta de facto nemzetközi legitimitást
szerzett az északi országrész képviseletére. Ez a gyakorlati mozgásér ugyanakkor
nem terjed ki a közösség egyéb képviselőire és általában véve a török ciprióták
belpolitikai folyamataira. Emiatt az északon lezajló politikai változások a szi¬
geten kívül jobbára csak Törökország és Görögország ingerküszöbét érik el, a
Ciprussal kapcsolatos geostratégiai döntéseket pedig csak erősen korlátozottan
tudják befolyásolni.
A helyi gazdasági lehetőségek tekintetében hasonlóan korlátozott a kül¬
hatalmi érdeklődés. Ennek elsődleges oka az erőforrások hiánya, illetve a le¬
hetséges profit limitáltsága, amelyek miatt a ciprusi gazdaság(ok)ban történő
nemzetközi szerepvállalás csak néhány szereplőre és szektorra szorítkozik. Az
északi országrészben természetesen Törökország a legfontosabb külső szereplő,
befolyása szinte a gazdaság minden területére kiterjed. A Ciprusi Köztársaság
által ellenőrzött területen a nemzetközi gazdasági szerepvállalás összetettebb, a