Page 125 [125]
KÖVETKEZTETÉSEK
Az előző fejezetek során részletesen áttekintésre kerültek azok a tényezők,
amelyek a Ciprussal, illetve az ott kialakult konfrontációval kapcsolatos külha¬
talmi stratégiák irányait befolyásolják. A felvázolt geopolitikai indikátorok egy
meglehetősen heterogén összképet körvonalaztak: egyes adottságok minden
elemzett hatalmi szereplő számára hangsúlyosnak bizonyultak, más tényezők
ugyanakkor még Görögország és Törökország ingerküszöbét sem érték el, de
legalábbis a stratégiai prioritásaik szintjéig nem jutottak el. Jelen kötet amellett
érvel, hogy a ciprusi konfliktus kialakulása, formálódása és máig tartó rende¬
zetlensége ok-okozati összefüggésben van ezekkel a heterogén jellemzőkkel,
hiszen a sziget komplex stratégiai jellemzői egyszerre növelték és csökkentették
Ciprus regionális jelentőségét. Ez a kettősség magyarázza a szigettel kapcso¬
latos hatalmi ambíciókat, egyúttal rávilágít arra, hogy ezek az ambíciók miért
váltak fontosabbá a helyi közösségek akaratánál és érdekeinél. A geostratégiai
szignifikancia és inszignifikancia tehát egyszerre befolyásolta a sziget történel¬
mét, és hagyta rajta bélyegét a ciprusi konfliktus előző évtizedein. Utóbbiak
részletesebb kifejtésével ez az utolsó, következtetések című fejezet foglalkozik.
Megjegyzendő, hogy az elemzés ebben az esetben szükségszerűen szubjektív,
ugyanakkor természetesen törekszik a lehető legobjektívabb konklúzió levo¬
nására. A kiindulópont ebben az esetben az, hogy Ciprus geostratégiai szem¬
pontból számottevő adottságai konfliktusgeneráló szerepet játszottak, míg a
marginális tényezők lehetővé tették a helyi érdekek negligálását. A kettő elegye
alakította ki a konfliktus nemzetközi vetületének dinamikáit, amelyek nem
a konfliktus megoldását segítették elő, hanem a sziget de facto felosztását és a
rendezetlenség fennmaradását okozták.