Page 117 [117]
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 115
vel tetőzött. A háztartások életkörülményein szintén segített, hogy a török líra
(átmeneti) stabilizációja révén jelentősen csökkent az infláció, az 1978-2003 kö¬
zötti ätlagos Evi 62,2%-os arnövekedest 2004-2017 között ätlag 9,6%-ra sikerült
szoritani. Szinten pozitiv hatäst gyakoroltak a turizmus emelkedö bevetelei: mig
1978 és 2003 között a turizmus évi nettó árbevétele átlag 119,2 millió USD volt,
addig 2004-2017 között ez a szam ätlag 507,7 milliö USD volt (DEVPLAN 2020).
A korszakban az élet- és lakókörülmények is nagyban javultak. Míg korábban
a közszféra óriási kiadásai elvonták a forrásokat az infrastruktúrafejlesztéstől,
addig a 2000-es években részben saját, nagyobb részben külföldi forrásból vá¬
rosrehabilitációk, útépítések, közszolgáltatási reformok történtek. Ugyanebben
az időszakban török akkreditáció révén a felsőoktatás is virágzásnak indult.
A 2015-2016-os akadémiai évben már összesen 84 561 felsőoktatási hallgató
tanult az északi egyetemeken, ennek 569-a (46 917) volt török állampolgárságú,
2899-a (23 918) pedig harmadik országból érkező (Baykan et al. 2018). Utóbbiak
aránya magasnak tekinthető a 2017-ben 286 257 lakossal rendelkező északi
országrészben, különösen annak tekintetében, hogy az itt szerzett diplomák
nemzetközi elismertsége egyébként viták tárgyát képezi (DEVPLAN 2020).
A szociális viszonyok látványos javulása a 2010-es években lelassult, majd
stagnálásnak indult. Az okok és magyarázatok keresésekor a 2008-as gazdasági
világválság, a Ciprusi Köztársaság pénzügyi összeomlása, a török líra értékének
romlása, valamint a 2020-tól begyűrűző pandémia sorolhatók fel. Utóbbi tény¬
leges hatásairól jelen sorok írásakor keveset tudni, mindenképpen jelzés értékű
azonban, hogy az 1998-2007 között mért átlag 7,5%-os évi GDP növekedés már
2008-2018 között évi átlag 1,990-ra csökkent, ezt követően pedig a turizmus
ellehetetlenülése miatt valószínűleg tovább gyengült (Uo.). A folyamat egyik
látványos következménye a munkanélküliségi ráta emelkedése volt, az egyéb¬
ként kevéssé hiteles hivatalos adatok szerint 2008-—2018 között aránya átlag 8.796
volt (Uo.). A munkanélküliség különösen a szolgáltatói és az építőipari szektort
érintette, utóbbiban magas volt a Törökországból érkezett vendégmunkások
és a szegényebb anatóliai betelepültek száma. A közszférát előnyben részesítő
foglalkoztatáspolitika negatív következményeként szintén kiemelkedő volt a
fiatalok munkanélküliségi aránya. A 15-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája
2009-ben 31,4%, 2012-ben 24%, 2015-ben pedig 19,690 volt. Fontos kiemelni,
hogy az utóbbi két mintavételi évben az egyébként magas észak-ciprusi ada¬
tok mind az euröpai ätlagnäl (2021: 23,5%; 2015: 22,5%), mind pedig a görög
cipriöta aranyoknäl (2012: 26,5%; 2015: 32,3%) jobbak voltak (Ioannou & Sonan
2016). A gazdasági nehézségeket szintén elmélyítette a török líra leértékelődése,
amely 2016-ban 10,296-os, 2017-ben 14,799-os, 2018-ban pedig már 3096-os inf¬