Page 112 [112]
110 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
A relatív fejlődés a török gazdaság növekedésének, az Európai Unió aktívabb
szerepvállalásának, illetve a demarkációs vonal megnyitásából következő ak¬
tívabb áruforgalomnak és turisztikai hozzájárulásnak volt köszönhető. A kor¬
szakban az EU a török és arab partnerek mellett a harmadik legfontosabb
kereskedelmi partnerré vált, a vendéglátói ágazat bevételei megnövekedtek,
az infrastruktúra fejlődött, a közszolgáltatások minősége javult, az észak¬
ciprusi városok történelmi negyedeit felújították és revitalizálták. A fejlődés
egyik számottevő következménye a gazdasági szerkezet átalakulása volt. Míg
az 1977-1990 közötti időszakban a mezőgazdasági szektor a GDP atlag 14,8%¬
át biztosította, addig 2000-—2018 közötti periódusban már csak átlag 6,6-ot
(DEVPLAN 2020). A változás ebben az esetben is a tercier szektor növekedé¬
sének tudható be: 2007-ben már a szolgáltatások adták az észak-ciprusi GDP
69%-ät, a szekunder szektor pedig a 22%-ät. A deli orszägreszhez hasonlöan a
szolgálatói szektor növekedésében itt is fajsúlyos szerepet játszott a turizmus,
ezentúl jelentős tőkebehozatalt az arab és afrikai hallgatókra támaszkodó fel¬
sőoktatási szektor, illetve a török befektetőket vonzó ingatlanpiac produkált.
Noha a növekedés több évtizedes lemaradást tudott ledolgozni, a fejlődésbeli
mutatókon jelentősen javítottak a török forrású segélyek és hitelek. Utóbbiak
súlyos eladósodáshoz vezettek, 2015-ben az »ECTK” GDP arányos államadós¬
âga mär 173,1% volt (Ekici 2019). A görög gazdasági válság vészterhes időszakait
idéző arány 6590-a ráadásul devizából származott, ami a török líra értékcsök¬
kenésével párhuzamosan emelte az államadósság aktuális mértékét (Uo.). A já¬
radékgazdaság szabályszerűségeinek megfelelően a török ciprióta kormányok
természetesen Ankara gazdasági védőernyőjének tudatában vették fel ezeket a
hiteleket, a biztos pénzügyi hozzájárulás évtizedeinek azonban a koronavírus
válság, illetve Törökország állandósuló gazdasági problémái véget vethetnek.
Ennek jeleként az északi országrész 2010-től jellemző gazdasági stagnálása a
2020-as évek elejére konzerválódott, a pandémia alatti határzárlatok, a turisták
elmaradása, illetve a magasba törő infláció pedig jóeséllyel recesszióba fordít¬
hatják a török ciprióta gazdaságot.
Szociális viszonyok
Rendezetlen konfliktusok esetén természetszerű, hogy a konfrontáció hátrá¬
nyosan befolyásolja a gazdasági teljesítőképességet és a szociális viszonyokat.
Ciprus esetében ez a befolyás szintén megmutatkozik, hatása ugyanakkor ma
már korlátozott. A déli országrészben a konfliktus főként az 1970-es évek végéig