megadóztatását, a társasági adókulcs, a kamatjövedelmek adójának, illetve az
áfakulcs megemelését.
Mintegy hároméves recesszió után a déli országrész 2015 első negyedévében
állt vissza a növekedési pályára, a törékeny sikerek pedig lehetővé tették, hogy
Ciprus az előre ütemezett segélycsomagból , csak" 7.3 milliárd eurót használjon
fel (IN-Cyprus 2015). A gazdasägi talpraälläs idöszakäban, azaz a 2015-2019
közötti időszakban a GDP átlagosan évi 4,590-kal növekedett, a pozitív eredmé¬
nyek mozgatórugói azonban ismételten a tercier szektor hagyományos ágazatai
voltak (Ihe World Bank 2022f). A szolgáltatói szektor túlsúlyának csökkentése
mellett a külső befolyás korlátozása is felemás eredményeket produkált. Noha a
válság után elfogadott reformprogram érzékenyen érintette a külföldi — köztük
orosz - nagybetéteseket, a pénzügyi szektorban kialakított befolyásukat csak az
évtized végére tudta némileg korlátozni. Az Orosz Központi Bank számításai
szerint a Ciprusra irányuló közvetlen működőtőke-beruházások 2021 elején
még mindig az orosz FDI kiáramlás mintegy 4090-át jelentették (178 milliárd
USD), míg a sziget déli részéből Oroszországba érkezők a külföldi források 2990¬
át (156 milliárd USD) (Central Bank of Russia 2021). Ezek az arányok elsősorban
a Ciprusról Oroszországba irányuló befektetések esetében mutatnak negatív
irányú változást. Míg 2009-2013 között a ciprusi forrású beruházások átlagosan
az összes Oroszországba érkező FDI 349-át tették ki, addig ez az arány 2021
elejére 2990-ra csökkent. Szintén fontos jelzés, hogy a Ciprusi Központi Bank
(Central Bank of Cyprus 2021) adatai szerint a nem uniós polgárok tulajdoná¬
ban lévő bankbetétek értéke a 2012-es 21,5 milliárd euróról 2014-re 11,8 milliárd
euróra, 2021 augusztusára pedig 6,2 milliárd euróra csökkent. A nem uniós tu¬
lajdonú tőkekivonás tehát a 2020-as évek eléjére jelentős mértéket ért el. Fontos
azonban hangsúlyozni, hogy a negatív irányú változás egyrészt orosz nyomásra
történt, másrészt pedig egyelőre nem jelzi egyértelműen Moszkva gazdasági
befolyásának csökkenését. Noha az EU és az USA a gazdasági válság óta tar¬
totta nyomas alatt Nicosiat, az offshore üzlet ellehetetlenitését tulajdonképpen
Putyin elnök érte el, aki a koronavírus pandémia okozta gazdasági problémák
megoldását részben az offshore lehetőségek hazai szabályozásával és korláto¬
zásával próbálta elérni. A 2020-ban hozott módosítások Luxemburg, Málta és
Hollandia mellett Ciprust is negatívan érintették, ugyanakkor elsősorban csak
a pénzügyi szolgáltatások területén okozták az orosz beruházások csökkenését.
A Ciprushoz továbbra is ragaszkodó orosz befektetők alternatív lehetőségként