Oldal 106 [106]
104 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
2016-ra már körülbelül a GDP 21,4%-ät reprezentalta (Antonaras 2018). Az
1980-as évektől a turisztika mögé felsorakoztak a pénzügyi és a hajózási szol¬
gáltatások, amelyek a kedvező törvényi és adózási környezetre építve elsősorban
közel-keleti és kelet-európai befektetőket vonzottak.
8. ábra: A Ciprusi Köztársaság gazdasági szerkezete, 1960-2020 (%)
a
09 d
© 8 u
~ N
a 4 ©
n wo
n
a
x un ©
a À N a
N ~ n
s à
a a
N
i _ :
u - =
1960 1973 1975 1984 1990 2010 2020
28,5
19,4
EEE 56,3
KN 13
1,8
12,5
Ee 7/4
ER 15,7
mPrimer mSzekunder mTercier
Forräs: Theophanous 2016.
Ezek a változások nagyban átalakították a déli országrész gazdasági szerkezetét.
Míg korábban a mezőgazdaság és az ipar részesedése az adottságokhoz képest
kiegyensúlyozott volt, addig az átalakuló és modernizáló ciprusi gazdaságban
először a primer, később pedig a szekunder szektor szerepe csökkent, míg az
egyébként is hangsúlyos tercier szektor fokozatosan túlterjeszkedett (8. ábra).
A szolgáltatások területén a turizmus mellett a pénzügyi és offshore szolgälatä¬
sok biztosították jelentős mennyiségű tőke beáramlását. A libanoni polgárhá¬
ború miatt ellehetetlenülő offshore szolgáltatások az 1980-as évek első felében
kezdtek átköltözni Ciprusra, ahol a görög ciprióta kormányzat felismerte az
abban rejlő pénzügyi lehetőségeket és kedvező adózási és törvényi hátteret
biztositott felvirägzäsähoz. Az offshore szolgálatások súlya az évtized közepétől
folyamatosan növekedett: 1985-ben az exportbevételek 1396-át, míg 1993-ban
már 3390-át biztosította (Strong 1999). A regisztrált offshore vállalatok száma
szintén rohamosan növekedett, míg 1984-ben számuk alig haladta meg a 3000¬
et, 1994-ben már több, mint 17 000 működött az országban, a külföldi tulajdonú
cégek száma 2011-re pedig meghaladta a 21 000-et (Pegasiou 2013; Strong 1999).
A sokszor kétes pénzügyi machinációk révén átforgatott vagyonok az offs¬
hore szolgáltatásokat biztosító közvetítők mellett elsősorban a ciprusi pénzin¬
tézeteknek kedveztek, és egy túlméretezett bankszektor kialakulásához vezettek
(Botos 2013). A helyzetet jól jellemzi, hogy 2011-ben az országban működő 23
bank összesített betéti állománya a ciprusi GDP 835%-ât tette ki (Pegasiou