OCR
82 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői vonatkozásában kialakított geostratégiai orientációkra ezek közül elsősorban a helyi népesség összetétele, nyelvi, vallási és kulturális karaktere volt markáns hatással. Érdekes, hogy ezek karakterek — érthető módon - az előző évszázadok regionális és helyi változásait tükrözték, azaz magukon hordozták mindazon etnikai, nyelvi, kulturális és vallási jellegzetességeket, amiket az ókori görögök, frankok, velenceiek, oszmánok vagy britek a szigetre hagyományoztak. Görögország és Törökország esetében ez természetes köteléket alakított ki a ciprusi népcsoportok irányában, egyúttal lehetőséget adott beavatkozásuk legitimálására. Az emberi tényezők tehát számottevő szerepet játszottak a külső tényezők geostratégiai orientációinak kialakításakor, jellemzőiket ezért szükséges ebben a fejezetben röviden ismertetni. Demográfia Az emberi tényezők vizsgálatakor az egyik legszembetűnőbb sajátosság a multietnikumú demográfiai összetétel. Ez a földrajzi elhelyezkedésből, a regionális kereskedelemben betöltött szerepből és az állandó birodalmi jelenlétből egyaránt következő jellegzetesség: az uralkodórétegek cserélődése, az ezzel párhuzamos migrációs hullámok, valamint az állandó kereskedelmi tevékenység révén Cipruson egy sajátosan vegyes népesség alakult ki. Az oszmán hódításig ez a kozmopolita népesség megmaradt, a szigeten görögök, arabok, zsidók, örmények, grúzok, núbiaiak, indiaiak, etiópok, cigányok, törökök, egyiptomiak, latinok - és folytathatnánk a sort - éltek egymás mellett, kihasználva a nemzetiségi tarkaság minden lehetséges gazdasági és kulturális előnyét (Varnava 2009). A meglehetősen színes összkép a török hódoltság mintegy 300 éve alatt vált kissé árnyaltabbá. Ez elsősorban a Cipruson is bevezetett millet rendszernek volt köszönhető, amely miatt az egyéni és csoportos önmeghatározás vallási alapúvá vált, ezáltal fokozatosan integrálva és szűkítve az egyes etnikai csoportok különbözőségét (Uo.). Az oszmán okkupáció legfontosabb hozadéka mindazonáltal nem a kozmopolitizmus visszaszorulása, sokkal inkább egy számottevő török népesség megjelenése volt, ezen muszlim vezető réteg ugyan széleskörű önkormányzati jogokat biztosított a Cipruson élő keresztényeknek, azonban három évszázadon keresztül kisebbségként kormányozta a többséget. Az oszmán uralom alatt (1570-1878) jellemző demográfiai viszonyok viták tárgyát képezik. Mértékadó vélemények szerint a periódus kezdetén Ciprus lakossága 200 000 fő körül mozgott, ez a szám a magas adók, természeti katasztrófák és migrációs tendenciák miatt a 18. századra végére körülbelül 100 000