Page 84 [84]
82 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
vonatkozásában kialakított geostratégiai orientációkra ezek közül elsősorban a
helyi népesség összetétele, nyelvi, vallási és kulturális karaktere volt markáns
hatással. Érdekes, hogy ezek karakterek — érthető módon - az előző évszázadok
regionális és helyi változásait tükrözték, azaz magukon hordozták mindazon
etnikai, nyelvi, kulturális és vallási jellegzetességeket, amiket az ókori görögök,
frankok, velenceiek, oszmánok vagy britek a szigetre hagyományoztak. Görög¬
ország és Törökország esetében ez természetes köteléket alakított ki a ciprusi
népcsoportok irányában, egyúttal lehetőséget adott beavatkozásuk legitimálá¬
sára. Az emberi tényezők tehát számottevő szerepet játszottak a külső tényezők
geostratégiai orientációinak kialakításakor, jellemzőiket ezért szükséges ebben
a fejezetben röviden ismertetni.
Demográfia
Az emberi tényezők vizsgálatakor az egyik legszembetűnőbb sajátosság a mul¬
tietnikumú demográfiai összetétel. Ez a földrajzi elhelyezkedésből, a regionális
kereskedelemben betöltött szerepből és az állandó birodalmi jelenlétből egya¬
ránt következő jellegzetesség: az uralkodórétegek cserélődése, az ezzel pár¬
huzamos migrációs hullámok, valamint az állandó kereskedelmi tevékenység
révén Cipruson egy sajátosan vegyes népesség alakult ki. Az oszmán hódításig
ez a kozmopolita népesség megmaradt, a szigeten görögök, arabok, zsidók, ör¬
mények, grúzok, núbiaiak, indiaiak, etiópok, cigányok, törökök, egyiptomiak,
latinok - és folytathatnánk a sort - éltek egymás mellett, kihasználva a nem¬
zetiségi tarkaság minden lehetséges gazdasági és kulturális előnyét (Varnava
2009). A meglehetősen színes összkép a török hódoltság mintegy 300 éve alatt
vált kissé árnyaltabbá. Ez elsősorban a Cipruson is bevezetett millet rendszernek
volt köszönhető, amely miatt az egyéni és csoportos önmeghatározás vallási
alapúvá vált, ezáltal fokozatosan integrálva és szűkítve az egyes etnikai cso¬
portok különbözőségét (Uo.). Az oszmán okkupáció legfontosabb hozadéka
mindazonáltal nem a kozmopolitizmus visszaszorulása, sokkal inkább egy szá¬
mottevő török népesség megjelenése volt, ezen muszlim vezető réteg ugyan
széleskörű önkormányzati jogokat biztosított a Cipruson élő keresztényeknek,
azonban három évszázadon keresztül kisebbségként kormányozta a többséget.
Az oszmán uralom alatt (1570-1878) jellemző demográfiai viszonyok viták
tárgyát képezik. Mértékadó vélemények szerint a periódus kezdetén Ciprus la¬
kossága 200 000 fő körül mozgott, ez a szám a magas adók, természeti kataszt¬
rófák és migrációs tendenciák miatt a 18. századra végére körülbelül 100 000