Oldal 78 [78]
76 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
üzemek valamelyikébe kerülhet (Kacziba 2021). Utóbbi már egy jóval realistább
elképzelés, ugyanakkor továbbra sem talál megoldást a ciprusi kitermelést elle¬
hetetlenítő török magatartásra. Noha a 2022. februárjától alakuló új biztonsági
és energetikai környezetben a görög ciprióták lehetőséget látnak (Tugwell &
Georgiou 2022), Törökország számottevő geopolitikai súlya, illetve a török¬
izraeli kapcsolatok javuló tendenciája továbbra sem kedvez a ciprusi földgáz
kitermelésének és európai értékesítésének.
A viták technikai részleteinek középpontjában ismételten a tengerfelületek¬
hez kapcsolódó területi viták állnak. A konfliktus a 2010-es évek elején került
napirendre, amikor a Ciprus környéki kizárólagos gazdasági övezetek egyes
részeit mind a görög ciprióták, mind a török ciprióták, mind pedig a törökök
saját felségterületüknek nyilvánították. A vitát a nemzetközi jog szabályozásai
figyelembevételével sem sikerült megoldani: a UNCLOS IIP: nevű releváns
tengerjogi egyezmények ugyanis a tengerparti sávtól számított 200 tengeri
mérföldben határozták meg a kizárólagos gazdasági övezet határát, azaz a kon¬
tinentális talapzatban rejlő természeti kincsek kizárólagos kiaknázási zónáját
(Kariotis 2007). Hasonlóan az Égei-tengerhez, a szabályozás a Törökország
és Ciprus közötti tengerfelületeken sem érvényesülhet, hiszen a sziget és a
török szárazföld közötti 80-100 km-es távolság nem teszi lehetővé a partmenti
államok 200-200 tengeri mérföldre vonatkozó területi igényeinek maximá¬
lis kielégítését. A probléma megoldására alkalmazott középvonal, azaz a két
partmenti állam között meghúzott felezővonal elviekben megoldaná a vitát,
Törökország és a Ciprusi Köztársaság azonban eltérő álláspontot alakított ki
a felezési pontok hataráinak kérdésében is. A török álláspont szerint a közép¬
vonalat szemközti kontinentális talapzatok között lehet kijelölni, azaz szigetek
nem rendelkezhetnek kizárólagos gazdasági övezetekkel, csak parti vizekkel
(Siousiouras g Chrysochou 2014). Az UNCLOS szabályozása ezzel ellentétben a
Ciprusi Köztársaság álláspontját támasztja alá, az egyezmény 121. cikke ugyanis
kimondja, hogy szigetek - az emberi megtelepedésre vagy gazdasági élet fenn¬
tartására alkalmatlan zátonyok kivételével - kiindulópontként szolgálhatnak
a parti vizek és kizárólagos gazdasági övezetek határainak kijelölésekor. Noha
a vita kapcsán a nemzetközi szabályozás egyértelműen a ciprusi felet támogatja,
a tényleges rendezést ugyanakkor ellehetetleníti, hogy Törökország az UNCLOS
egyezményeket nem írta alá, így annak betartására sem kötelezhető. Az eltérő
álláspontok következménye egy számottevő tengerjogi konfliktus, amely jelen¬
# United Nations Convention on the Law ofthe Sea - Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyez¬
ménye, elérhető: https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/summary/united-nations-conven¬
tion-on-the-law-of-the-sea.html, utolsó hozzáférés: 2022. december 20.