Oldal 77 [77]
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 75
ciprusi felhasználása, amelynek kiaknázása a következő évtizedekben biztosí¬
tani tudná a sziget energiaigényeit, illetve eltüntetné vagy minimálisra csök¬
kentené az energiatermelés importigényét. A helyi viszonyokra szintén hatást
gyakorolhatnak az exportlehetőségek, a befolyó jövedelmek ugyanis - elviekben
- javítanának a kereskedelmi mérleg deficitjén (Csorba 2022).
A belső felhasználás és a kivitel lehetőségeit ugyanakkor jelentősen korlá¬
tozzák a gázfeltárásokhoz kapcsolódó ciprusi és nemzetközi feszültségek (Sener
2022). A déli és az északi országrész közötti gázvitát a lehetséges kitermelés
beindítása, illetve az abból származó javak elosztása jelenti. A török ciprióták
véleménye szerint a földgáz kitermelése kizárólag a ciprusi konfliktus lezárása
és a béketárgyalások sikere után következhet, az abból befolyó jövedelmek egy
része pedig az északi országrészt illeti. Ezzel ellentétben a görög ciprióták a
kitermelés mielőbbi megindításában érdekeltek, szerintük a gázból származó
javak elosztásának előfeltétele a ciprusi konfliktus rendeződése (Kacziba 2013).
Az exportlehetőségek kiaknázása még ennél is összetettebb probléma. Egyfelől
kérdéses a kivitel irányának és felvevőpiacának meghatározása. Kézen fekvő
lenne a ciprusi gázt az energiaéhségtől szenvedő Törökország irányába szállítani,
amely ráadásul relatíve közel van, tehát a kivitel alacsony beruházási költsé¬
gekkel járna. Ezt a technikai és üzleti értelemben ideálisnak tekinthető verziót
ugyanakkor politikai problémák gátolják: Nicosia és Ankara akut konfliktus¬
halmaza ellehetetlenít bármiféle energetikai együttműködést. Emiatt a görög
ciprióta tervek az előző évtizedben elsősorban az EU piacait vették célba. Az
Európa irányába történő export nehézségei azonban szintén jelentős kihívá¬
sokkal küzdenek. Akár gázvezetéken, akár cseppfolyósított (LNG) formában
történő szállítás esetén gondot okoznak a hatalmas távolságból, a magas beru¬
házási költségekből, valamint a politikai vitákból következő kockázatok. Szintén
probléma, hogy a ciprusi gáz jelenleg feltárt mennyisége önmagában nem teszi
lehetővé a gazdaságilag megtérülő európai kivitelt, ami kooperációra és komp¬
romisszumokra kényszeríti Nicosiát. Ennek jeleként az utóbbi években a görög
ciprióták stratégiai partnerséget kötöttek Izraellel és Görögországgal, feltárási
és kitermelési licenceket biztosítottak európai és amerikai gázvállalatoknak
(pl. ExxonMobil, Nobel Energy, Chevron, ENI, Total), illetve aktív szerepet
játszottak a regionális gázüzlet beindulását célzó Kelet- Mediterrán Gázfórum
(2020) megalakításában (Egeresi 2019; Kacziba 2013; Pénzváltó 2021). Mivel
a gyakorlatban a ciprusi-török katonai aszimmetriát ezek a szövetségek sem
tudják ellensúlyozni, ezért a legutóbbi exportelképzelések inkább egy regionális
gázbiztonságot elősegítő tervet realizálnak, amelyben a ciprusi gáz reálisan
inkább egyiptomi, izraeli és jordán piacokra, illetve a regionális cseppfolyósító