Page 71 [71]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 69
Élelmiszer és ásványkincsek
Mivel a mezőgazdaságot befolyásoló fizikai tényezők és adottságok a korábbi¬
akban már áttekintésre kerültek, ezért ehelyütt inkább az élelmiszerellátottság
stratégiai jellemzői kerülnek rövid áttekintésre. A vízhiány mellett a kelet-me¬
diterrán régió egyik legsúlyosabb problémája az extenzív élelmiszerbehozatal,
ami egyrészt következik a klimatikai adottságokból, másrészt pedig a tudatosan
alkalmazott virtuális vízkereskedelemből.?" A nagyarányú import következtében
a térség államai érzékenyek a világpiaci árak változásaira, egy hirtelen emelke¬
dés nemcsak társadalmi elégedetlenséghez és politikai válságok kialakulásához,
de drasztikus esetben élelmiszerhiányhoz is vezethet.? Cipruson a térségbeli
államokhoz képest kiegyensúlyozottabb az élelmiszerellátottság (5. ábra), azon¬
ban a behozatal aránya így is elmarad az ideálisnak tekinthető kereskedelmi
mérlegtől. Különösen igaz ez az északi országrészben, ahol elismertség hiányá¬
ban Törökországnak vitális jelentősége és szerepe van az élelmiszerellátásban.
A szigeten ugyanakkor nem is elsősorban a behozatali arányok jelentenek prob¬
lémát - tekintettel arra, hogy egyébként szerény méretű és könnyen ellátható
a felvevőpiac -, inkább az árak, amelyek a szállítási költségek miatt ideális
esetben is magasnak tekinthetők. A stratégiai jellemzők vizsgálatakor érde¬
mes rámutatni arra, hogy a jövőben az élelmiszerellátottság — a vízhiányhoz
hasonlóan - prognosztizálhatóan komolyabb kihívásokat fog eredményezni.
A szélsőségesebb időjárási körülmények intenzívebbé válása, a mezőgazdasági
termőterületek és az élelmiszertermelési lehetőségek csökkenése a kelet-me¬
diterrán régió más államai mellett Cipruson is gondokat fog okozni, illetve jó
eséllyel növeli az árakat és a behozatali szükségletet.
* Az eljárás egy adott (kész)termék megvásárlásával csökkenti a hazai vízfogyasztást, azaz az
árucikk létrehozásához szükséges vizet nem használja fel.
2 Ebben a vonatkozásban a szakirodalom klasszikus példája a 2010-ben bekövetkező aszályos
időszak, ami óriási vetésterületeket pusztított el olyan jelentős gabonaexportőröknél, mint Orosz¬
ország, Kína vagy Ukrajna. A kialakult helyzet a leghátrányosabban ugyanakkor nem ezeket az
országokat érintette, hanem azokat a kelet-mediterrán és közel-keleti államokat, amelyek az
exportmennyiség jelentős csökkenése és a kereslet növekedése miatt extrém áremelkedéssel,
valamint társadalmi elégedetlenséggel néztek szembe. Bár az Arab-tavasznak nevezett esemény¬
sorozat kialakulásához egyéb összetevőkre is szükség volt, az élelmiszerárak drasztikus emelke¬
dése mindenképpen kiegészítette a társadalmi elégedetlenség egyébként is többtényezős össze¬
tevőit (N. Rózsa 2015).