Page 60 [60]
58 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
°C-kal emelkedhet, ami effektiv vizstratégia hiänyäban elsivatagosodäshoz és
teljes mezőgazdasági importfüggőséghez vezethet (Ihe World Bank 2022b).
Ciprus legszárazabb, központi részei már a közeljövőben megtapasztalhatják a
felmelegedés negatív következményeit, ezeken a területeken a hagyományosan
inkább júliusra és augusztusra korlátozódó extrém hőhullámok időszakai 2030
környékére meghosszabbodnak, a század közepére pedig a négy hónapot is
meghaladhatják (Mason g Bryant 2017). A hőhullámok melléktermékeként
a legújabb kutatások a járványos megbetegedések számának növekedését is
prognosztizálják, például az átalakuló klíma okán megjelenő új moszkitó és
rovar fajok és az általuk hordozott betegségek (malária, dengue-láz, nyugat¬
nílusi láz) okán (Agapiou 2022).
Az előrejelzések szerint a hőmérséklet emelkedése a csapadék mennyiségét
is befolyásolja, átlagos volumenét csökkenti, a téli időszakban jellemzőbbé teszi
az intenzív és nagy mennyiségű esővel járó zivatarokat. Az elmúlt évek trendjei
alátámasztják ezeket az előrejelzéseket. A 20. század során a csapadékmeny¬
nyiség 17%-kal csôkkent, mig a vizfelhasznäläs csak 1991-2005 kôzôtt 102%-kal
növekedett" (Sofroniou g Bishop 2014). A vízfogyasztás emelkedése talán a
hőmérséklet növekedésénél is súlyosabb probléma, hiszen a csapadékcsökke¬
nés, a fokozottabb párolgás, valamint a víztartó rétegek tengervízzel történő
szennyeződése nem teszik lehetővé a természetes vízbázis megújulását. Ennek
következtében az Európai Unióban ma Ciprus rendelkezik az egyik legsúlyo¬
sabb vizdeficittel (Eurostat 2020c). A vízhiánnyal kapcsolatos problémákat az
előző évtizedben több megoldási alternatíva próbálta orvosolni. A déli oldal
először tankerhajókkal próbált édesvizet importálni, később a jóval effektí¬
vebb szennyvíztisztitással és sótalanító üzemek létesítésével próbálkozott (WBL
2010). Az északi oldalon politikai motivációk miatt elsősorban a törökországi
vízimportra támaszkodnak. Ankara először tankerhajókkal és tengeren von¬
tatott vízballonokkal próbált vizet biztosítani, utóbbiak mérsékelt hatékony¬
sága miatt 2015-ben pedig állandó vízvezeték létesült a törökországi Alaköprü
és az észak-ciprusi víztározók között (Gungor 2016). Ezek a beruházások bár
csökkentik a környezeti változások lehetséges következményeit, ugyanakkor
fenntartható fogyasztás kialakítása és a megújuló energiaforrások bevezetése
nélkül csak átmeneti megoldást jelentenek (Glied 2020).
16 36,3 milliö m3-röl 73,3 milliö m?-re.