Az előzőekben ismertetett klimatikai viszonyok a ciprusi konfliktus kialaku¬
lásában kevésbé játszottak szerepet, jelentőségük azonban az emberi tevékeny¬
ség hatására bekövetkező változások következtében egyre inkább felértékelődik.
A szigeten végbemenő változások hatásait érdemes kettéválasztani, és a ciprusi
konfliktushoz köthető átalakulásoktól elválasztani az emberi tevékenység hatá¬
sára bekövetkező környezeti változások következményeit. Előbbiekkel kezdve
megállapítható, hogy az 1974 óta tartó kettéosztottság mélyreható változásokat
eredményezett: a 2003 áprilisáig átjárhatatlan demarkációs vonal családokat és
közösségeket szakított ketté, megtörte a természetes fejlődési irányokat, átala¬
kította a demográfiai viszonyokat. A kettéosztottság egy rendezetlen állapotot
hozott létre, ami a növekedést folyamatosan korlátozza, a bevételeket redukálja,
a felesleges kiadásokat fokozza, és általánosságban véve lehetőségeihez képest
alulteljesítő gazdasági teljesítményt eredményez. A helyzetről sokat elárulnak
Mullen és munkatársainak (2014) számításai. A szerzők kalkulációja szerint a
megosztottság fennmaradása a sziget jövendőbeli GDP növekedését jelentősen
visszafogja: míg újraegyesítés nélkül 2035-re 25 milliárd USD nominális össz¬
érték prognosztizálható", addig reunifikáció esetén 45 milliárd USD valószí¬
nűsíthető (Mullen et al. 2014). Utóbbiak értelmezését a 2012-es adatok segítik,
ebben az évben a teljes sziget GDP-jének nominális értéke 20 milliárd USD
körül mozgott (Uo.). A gazdasági helyzeten túl a konfliktus természetesen a po¬
litikai rendszert is aktívan befolyásolja, a kül- és belpolitikai döntéshozatalban,
illetve a választásokon központi szerepet játszanak a konfliktusban képviselt
álláspontok. A folyamatosan napirenden lévő vitás kérdések elvonják a köz¬
vélemény és a döntéshozók figyelmét az egyéb, sok esetben jóval fajsúlyosabb,
strukturális jelentőségű problémákról.
Az évtizedek óta fennálló rendezetlenség és a konfliktus miatt bekövetkező
változások azért különösen veszélyesek, mert ezek a jövőben kiegészülnek egyes
környezeti tényezők negatív hatásaival (Glied 2019). Prognosztizációk szerint
Ciprus stabil politikai és gazdasági háttérrel sem tartozna a globális környezeti
károkozás következtében bekövetkező változások (átmeneti) nyertesei közé,
a konfliktus és jogi rendezetlenség ezen a helyzeten pedig csak tovább ront.
Áttekintve a lehetséges problémákat, Cipruson az általános felmelegedés ha¬
tásai, illetve a vízhiány okozhat komoly kihívásokat. A Világbank számításai
szerint a 21. század utolsó harmadára a szigeten mért átlaghőmérséklet a 3-4