Page 55 [55]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 53
. . ,
Kiterjedés
A 9251 km? nagyságú Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete.
Kiterjedése és mérete tehát nem biztosít sem automatikus hatalmi potenciált,
sem jelentős gazdasági vagy demográfiai bázist. Ez a sziget történelme során
állandó korlátot jelentetett és egyéb fizikai tényezők hiányával kiegészülve nagy¬
ban korlátozta a védelmi képességeket és gazdasági lehetőségeket. A helyzetet
tovább bonyolítja, hogy a nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaság 1974
óta csak a déli országrészt ellenőrzi, ami az egyébként is limitált lehetőségeket
tovább csökkenti. A görög ciprióta kormányzat főhatósága nagyjából a sziget
5296 km7-ére terjed ki, azaz a gyakorlatban a teljes kiterjedés körülbelül 57,2%-at
képes ellenőrizni. Az északi részen az 1983-ban egyoldalúan kikiáltott „ECTK”
egy körülbelül 3355 km?-es területen gyakorol de facto kontrolt, ezzel Ciprus kö¬
rülbelül 36,3%-ät tartja fennhatósága alatt. A fennmaradó részek közül 254 km?
tartozik az Egyesült Királysághoz, az Akrotíri és Dhekélia központtal működő
szuverén bázisterületek a sziget nagyjából 2,890-át fedik le. Utóbbiakon túl az
1974-ben kialakult tűzszüneti vonal kezelhető még önálló területi egységként,
hiszen a pufferzóna önmagában nagyobb területet foglal el (346km?), mint
a brit bázis területek, így az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziója Ciprus
körülbelül 3,790-át ellenőrzi.
Elhelyezkedés
A sziget elhelyezkedése első ránézésre optimális: Ciprus az első közel-keleti
civilizációk tőszomszédságában, birodalmak és kultúrák ütközőzónájában, ke¬
reskedelmi, hadi és migrációs útvonalak mentén helyezkedett és helyezkedik el.
A sziget az ókorban és a középkorban a Földközi-tenger keleti medencéjének
egyik legfontosabb tengeri állomása volt, amelyet kereskedelmi kikötőként és
bázisként használt szinte az összes térségben megjelenő szereplő, beleértve a
görögöket, rómaiakat, bizánciakat, frankokat, genovaiakat vagy velenceieket.
Jelentősége az amerikai kontinens felfedezése, a legfontosabb kereskedelmi
útvonalak áthelyeződése, illetve a keresztény-oszmán ellentét elmélyülése után
csökkent. Noha a sziget továbbra is fontos bázisként funkcionált az Oszmán
Birodalmon belüli kereskedelmi körforgásban, igazi stratégiai szerepét csak a
Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása után nyerte vissza. Átalakuló geopoliti¬
kai súlyát jól példázzák Benjamin Disraeli egykori brit miniszterelnök szavai,
melyek Ciprust , Nyugat-Ázsia kulcsának" nevezték és stratégiai előnyökkel