Page 53 [53]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 51
briliáns diplomata volt, Athént azonban nem a görög ciprióták ellenkezése
bírta rá eredeti döntésük felülvizsgálatára. A Görögországnak rendkívül ked¬
vező terv elutasítása mögött sokkal inkább a Szovjetunió húzódik meg, amely
az Achenson-tervet a kezdetektől ellenezte és a nyugati érdekszféra további
térhódításaként értékelte. Moszkva és Makariosz egyre szorosabbá váló kap¬
csolatára jellemző, hogy 1964. augusztus 9-én Hruscsovnak küldött telegram¬
jában a ciprusi elnök felvetette a szovjet beavatkozás lehetőségét, amelyet az
SZKP főtitkára visszautasított, ugyanakkor felszólította a törököket a ciprusi
konfliktus mielőbbi rendezésére ( Tofallis 2002). Miután Makariosz továbbra is
fenntartotta a szovjetekkel való kapcsolatát, az USA az Achenson-terv felülvizs¬
gálata mellett döntött. A terv augusztus 20-án elkészült módosított verziója már
csak Görögország és Ciprus egyesítését javasolta, török támaszpontok helyett
pedig egy NATO bázis létesítését ajánlotta, amely azonban török parancsnokság
alatt állt volna. A terv előző verziójának ismeretében nem volt meglepő, hogy
Ankara a rendezési javaslatot visszautasította (Stavrou 2009). Válaszul 1964
szeptemberében Szpirosz Kipriánu külügyminiszter vezetésével görög cipri¬
óta delegáció érkezett Moszkvába, ahol a két fél szovjet légelhárító fegyverek
vásárlásáról állapodott meg. Az egyiptomi közvetítéssel szigetre szállítandó
fegyverek végül sohasem érték el Ciprust, mivel a Kairóból már útnak induló
szállítmányt athéni nyomásra sikerült visszafordítani (Tofallis 2002).
A ciprusi konfliktus fentiekben felvázolt rövid epizódja sokat elárul a sziget
fizikai tényezőihez fűződő hatalmi érdekekről, illetve érdekütközésekről. Az
események során mind a NATO, mind pedig a szovjetek egy stratégiai szem¬
pontból vitális jelentőségű területként tekintettek a szigetre, előbbiek elsősor¬
ban ciprusi jelenlétük expanziójában, utóbbiak annak korlátozásában voltak
érdekeltek. A szovjet érdekeket jól tükrözi Nyikita Hruscsov 1964. május 4-én
adott interjúja, amelyben elítélte a Ciprus belügyeibe történő beavatkozást,
és azzal vádolta az Észak-atlanti Szerződés hatalmait, hogy a szigetet egy , el¬
süllyeszthetetlen repülőgép-hordozóvá" akarják alakítani. Hruscsov szerint ez
,komoly veszélyt jelentene az egyetemes békére", és , súlyos következményekkel
járó nemzetközi bonyodalmak forrásává valhatna”.” Ezt a hozzáállást használta
ki Makariosz, aki Görögország, Törökország és az USA további térnyerésétől
joggal várta bel- és külpolitikai mozgásterének szűkülését. Nicosia és Moszkva
szorosabbá váló kapcsolata ugyanakkor a washingtoni vészharangokat is meg¬
kongatta, ahol a külügyi és titkosszolgálati jelentések a korszakban több al¬
3 Forrás: The New York Times Archives: Khrushchev Attacks NATO, 1964. május 4. Elérhető:
https://www.nytimes.com/1964/05/05/archives/khrushchev-attacks-nato.html, utolsö hozzäferes:
2022. december 22.