Oldal 51 [51]
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 49
számára mely geostratégiai tényezők bírtak vonzerővel: az ideális elhelyezkedé¬
sen vagy a történelmi-demográfiai összetevőkön túl milyen adottságok váltak
részeivé a beavatkozó hatalmak stratégiai érdekeinek. Végezetül, az elemzés
legfontosabb célja a ciprusi konfliktus nemzetközi összetevőinek meghatározása
és annak feltárása, hogy a geostratégia összetevők milyen és mekkora szerepet
játszottak a konfliktus kialakulásában és fennmaradásában. Ezek az összefüg¬
gések a következtetések részben kerülnek kifejtésre.
A részletek kifejtése előtt szükséges néhány technikai kérdésre is kitérni.
Az elemzés a továbbiakban az 1. táblázat általános keretrendszerét használja és
részletesen tárgyalja a szigettel kapcsolatos geostratégiai koncepciókat befo¬
lyásoló fizikai tényezőket, természeti erőforrásokat, illetve az emberi és struktu¬
rális tényezőket. A Dias Mendes (2005) és Szilágyi (2018) által meghatározott
általános elemzési keretrendszerből tehát kikerültek azok tényezők, amelyek a
ciprusi konfliktus szempontjából irrelevánsak (pl. növényzet, űrtér stb.). A téma
kapcsán hangsúlyos és a továbbiakban részletesen vizsgált faktorokat az 1. táb¬
lázat dőlten szedett kiemelései jelzik. Fontos megjegyezni, hogy ugyan néhány
tényező kimarad a vizsgálatból, bizonyos közlekedési, kommunikációs vagy
technológiai kérdések a fizikai és strukturális tényezők tárgyalásakor emlí¬
tésre kerülnek. Ugyanez a helyzet a konfliktus külső komponenseivel. Noha
az elemzés kifejezetten a geostratégia belső összetevőire koncentrál, a vizsgálat
bizonyos esetekben kitér az azokat befolyásoló nemzetközi körülményekre is.