Page 50 [50]
48 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
Közlekedési-kommunikációs Szállítási rendszer
tényezők Hírközlési rendszer
Technológiai tényezők
Strukturális tényezők Politikai viszonyok
Gazdasági szerkezet
Szociális viszonyok
Katonai erő
Egyéb tényezők
Forrás: Szilágyi 2018, 317; Dias Mendes 2005, 222. A következő fejezetek a dőlttel kiemelt
tényezőket vizsgálják.
Az 1. táblázatban szereplő geostratégiai tényezők tulajdonképpen geopoliti¬
kai indikátoroknak tekinthetők, amelyek kiemelik egy térség vagy nemzet¬
közi aktor geostratégiai szempontból hangsúlyosnak tekinthető szubjektív és
objektív komponenseit. Érzékelhetően ezen a ponton nehéz kettéválasztani a
geopolitikát és a geostratégiát, Szilágyi (2018, 327) tehát joggal nevezi a táblázat
összetevőit , geopolitikai/geostratégiai tényezőknek". Jelen monográfia a kettő
közül inkább a geostratégiai tényezők terminust hasznosítja, hiszen az elemzés
arra keresi a választ, hogy egy konfliktus külső beavatkozóinak geostratégiai
orientációit milyen (geopolitikai) összetevők befolyásolták. A célkitűzésből
szintén kitűnhet, hogy az 1. táblázat az 1. ábrán felvázolt belső komponensekhez
illeszkedik. Körvonalazza azokat az objektív (például kiterjedés, földfelszín) és
szubjektív tényezőket (például politikai és szociális viszonyok), amelyek alap¬
ján egy geopolitikai szereplő a stratégiai orientációit kialakítja, illetve amelyek
alapján mások kialakítják a vele szemben relevánsnak ítélt orientációkat.
A kötet a továbbiakban az 1. táblázat általános keretrendszeréből kiindulva
próbálja meghatározni a ciprusi konfliktus geostratégiai összetevőit. Az elemzés
azon a feltételezésen alapul, hogy a konfliktusba történő külhatalmi beavat¬
kozást a sziget geostratégiai tényezői (vagy másnéven geopolitikai adottságai)
befolyásolják. Ezek tulajdonképpen a konfliktus nemzetközi összetevőiként
funkcionálnak, hiszen meghatározzák Görögország, Törökország, az Egyesült
Királyság, az USA és Oroszország Ciprussal kapcsolatos stratégiai döntéseinek
összefüggéseit, illetve az egyes geostratégiai koncepciók közötti érdekütközése¬
ket és feszültségeket. A továbbiakban a kötet azt próbálja feltárni, hogy a létre¬
jövő heterogén geostratégiai mátrixban az egyes nemzetközi szereplők milyen
stratégiai értékkel ruházták fel a szigetet, illetve az ott található konfliktust.
Melyek voltak azok a szereplők, amelyek geostratégiai prioritásként kezelték
ciprusi pozícióik erősítését, és melyek azok, amelyek alapvetően perifériaként
tekintettek a szigetre. Szintén fontos lesz azonosítani, hogy az egyes szereplők