Page 42 [42]
40 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
racionalizálja, illetve a szervezetébe tartozó közép- és alsóbbrendű egységek
implementálják (Kasubaski 2019; Stoker 2019; Yarger 2006).
Természetesen országonként eltérő lehet a stratégiai tervezés, az operacio¬
nalizálás és az implementáció jellege. A konkrét mechanizmustól függetlenül
minden esetben jellemző azonban a nemzetközi térrel és az ott jelenlévő ak¬
torokkal kialakított széleskörű viszonyrendszer, amelyben a külfölddel való
interakció nem csak a külpolitikai stratégia, a külügyminisztérium vagy a
diplomácia privilégiuma. Ahogy a nemzeti érdekek hazai komponenseinek
megvalósítása sem pusztán a belpolitika hatókörébe tartozik, úgy a nemzet¬
közi térre vonatkozó érdekérvényesítés sem csak a külpolitika feladata, abban
szerepet játszik egyebek mellett a védelem és biztonságpolitika, a külgazdaság
és külkereskedelem, az energiapolitika, vagy a kulturális és tudománydiplo¬
mácia is. Ezen külföldre reflektáló szakpolitikai ágazatok mind rendelkeznek
egyfajta nemzetközi stratégiával és tulajdonképpen a nemzeti érdekek és stra¬
tégiák nemzetközi komponenseiként értelmezhetők. Jelen monográfia a szak¬
politikai ágazatok összességének földrajzi térben értelmezhető és elemezhető
orientációit geostratégiának nevezi. A geostratégia tehát egy terület vagy egy
geopolitikai szereplő irányában megfogalmazott stratégiák összességét takarja,
amely egyaránt megvalósulhat belföldi (például egy nemzetgazdasági stratégia
regionális vagy helyi prioritásaiként) vagy nemzetközi viszonylatban. Utóbbiak
közül a kötet a nemzetközi térben azonosítható geostratégiai összefüggésekre
koncentrál. Azok alatt egy geopolitikai szereplő egy másik szereplő vagy térség
viszonylatában kialakított stratégiáinak összeségét érti, amelybe beletartozik
minden olyan külpolitikai, külgazdasági, védelmi, energetikai (stb.) interakció,
amely az adott kontextusban az elemzés tárgyai között fennáll. Ezek a geostra¬
tégiai kapcsolatok földrajzi szempontból értelmezhetők, kijelölik a nemzetközi
tér irányába kialakított prioritásokat, illetve körvonalazzák a negligált és peri¬
férikusnak tekintett területeket.
A geostratégia orientációt befolyásoló körülmények
Az előző alfejezetek kifejtették a geostratégia fogalmának és kapcsolódásainak
legfontosabb jellemzőit. Az elemzés a következőkben a geostratégiai irányokat
befolyásoló körülményekre koncentrál, azokra a belső és külső indikátorokra,
amelyek végsősoron nemcsak a stratégiatervezés irányait szabják meg, de az
implementáció sikerességének lehetőségét is befolyásolják. Legyen szó államról,
régióról vagy egyéb földrajzilag körülhatárolható nemzetközi egységről, a kon¬