Page 37 [37]
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 35
„[a] geostrategia a Föld felszínének különösen kritikus térségei feletti hatalomgya¬
korlásról szól, a nemzetközi rendszer feletti politikai jelenlét kialakításáról. Célja
a biztonság és a jólét növelése, a nemzetközi rendszer prosperitásának előmozdí¬
tása, a befolyásoltság helyett a befolyás kialakítása. A geostratégia célja, hogy
biztosítsa a hozzáférést bizonyos kereskedelmi útvonalakhoz, a stratégiai szűk
keresztmetszetekhez, folyókhoz, szigetekhez és tengerekhez. Kiterjedt katonai je¬
lenlétet igényel, ami általában együtt jár a tengerentúli katonai állomások létesí¬
tésével és a tengeri hatalom kivetítésére alkalmas hadihajók építésével. Szükség
van továbbá szövetségi hálózatra hasonló célkitűzésekkel rendelkező nagyhatal¬
makkal, vagy kisebb, kulcsfontosságú államokkal, amelyek az adott stratégia által
jelentősnek tartott régiókban helyezkednek el" (Rogers $ Simón 2010).
Az összegzés jól rámutat, hogy a geostratégia fókuszába ma már szükségszerűen
beletartoznak a védelem, a hadászat, a külpolitika, a diplomácia és a gazdaság
területei, amelyek összeségének nemzetközi kivetülését, illetve annak földrajzi
orientációját a geostratégia értelmezi (Supartono et al. 2020).
A geostratégia és a földrajz kapcsolata
A geostratégia a földrajz, a politikatudomány és a hadtudomány ötvözésével
létrejött tudományterület, amely szűkebb értelemben a geopolitikához, tágabb
értelemben pedig a nemzetközi, biztonsági és védelmi tanulmányokhoz, illetve
a közgazdaságtanhoz és üzleti tudományokhoz is kapcsolódik. Utóbbiak közül
az egyik legszorosabb kapcsolat kétségkívül a földrajzzal alakult ki, hiszen a
geostratégia tulajdonképpen a földrajzi térben megvalósuló és abban értel¬
mezhető stratégiai koncepciók elemzésével foglalkozik. A szakirodalomban
ugyanakkor eltérő álláspontok alakultak ki a kettő közötti kapcsolat irányairól.
A hagyományos álláspont a földrajz szerepét helyezi előtérbe, amellett érvelve,
hogy a geostratégia a földrajzi viszonyokra reagáló stratégiai orientáció, amely
egy földrajzi terület adottságainak interpretálásáról szól (Mező 2006), , vagyis
arról, hogyan korlátozza, informálja, befolyásolja a népesség, az infrastruktúra, a
termőföld, az éghajlat, a vízrajz, a domborzat, az ásványkincs és a nyersanyag a
politikai és a katonai tervezést" ( Tózsa, 2016, 62). Ebben a megközelítésben tehát
a földrajz meghatározza a stratégiai koncepció jellemzőit, hiszen a hadtudo¬
mányi kiindulópont hadászati célkitűzést feltételez, amelynek végrehajtásában
a földrajz valóban determinisztikus.