Seite 35 [35]
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 33
a döntéshozói elit (ágens) határozza meg a prioritásokat, ezeket a döntéseket
azonban nagyban befolyásolják a nemzetközi rendszer egészében (struktúra)
lezajló folyamatok, amelyek gyakran reakciókényszert alakítanak ki a döntés¬
hozókban.
A fenti példák mellett számos hasonló véleményt találunk a külpolitikai
viselkedésmóddal és döntéshozatallal foglalkozó szakirodalomban (Mintz g
DeRouen 2010; Renshon & Renshon 2008; Snyder et al. 2002). Ezek részletes
kifejtésére ehelyütt nincs lehetőség, fontos azonban rámutatni, hogy a nem¬
zetközi szerepvállalás szelekciós kényszerével foglalkozó kutatások alapvetően
földrajzi és tematikai szempontok alapján határozzák meg a stratégiai jelentő¬
ségű és marginálisnak tekinthető területek közötti különbségek mozgatóiru¬
góit. Bizonyos elméletek a földrajzra helyezik a hangsúlyt, azonban ebben az
esetben is szerepet játszanak olyan tematikai tényezők, mint az adott régióval
és állammal kialakított biztonsági viszonyrendszer vagy gazdasági kapcsolat
(Landsberg 2014). Más megközelítések inkább tematikai szempontok alapján
tesznek különbséget a vitális jelentőségű és periférikusnak tekintett témate¬
rületek között, azonban ezek értékének rangsorolásakor, illetve a külpolitikai
válaszreakciók definiálásakor a lokáció vagy az erőforrások kérdése továbbra
is megkerülhetetlen marad (Pijovié 2020). A stratégiai kérdések földrajzi és
tematikai szempontjai között tehát nem vagylagos kapcsolat áll fenn, épp el¬
lenkezőleg, az államok stratégiai prioritásának meghatározásakor mindkettő
szerepet játszik. Másként megfogalmazva: az államok feltehetik azt a kérdést,
hogy , hol vannak stratégiai prioritásaink?? illetve azt is, hogy , mik a stratégiai
prioritásaink?", végsősoron azonban a két kérdésre adott válasz egyszerre fogja
meghatározni a külpolitikai orientáció legfontosabb irányait. Ez mind a döntés¬
hozókat, mind pedig az elemzőket arra sarkalja, hogy a stratégiai sajátosságok
meghatározásakor az államok számára elsődleges stratégiai tématerületeket
(például biztonság, gazdasági jólét, ideológia vagy vallás védelme, természeti
károkozás és környezetvédelem stb.) a fölrajzi tér (például szomszédos országok,
szűkebb és tágabb régió, globális lépték) vonatkozásában vizsgálják.
A geostratégia általános jellemzői
A stratégiai prioritások egyik elemzési eszköze a geostratégia, amely egy geo¬
politikai szereplő földrajzi dimenziókban értelmezhető stratégiai orientációit
vizsgálja. Feladata, hogy körvonalazza azokat az átfogó cselekvési terveket,
amelyeket egy geopolitikai szereplő egy másikkal szemben foganatosít, meg¬