Seite 34 [34]
32 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
Donald Nuechterlein (1976) amerikai diplomata és nemzetközi kapcsolatok
szakértő szintén a tematikai kiindulópont segítségével kategorizál. Véleménye
szerint egy külpolitikai tényező fontosságát az általa jelentett fenyegetés mér¬
téke és a válaszlépés kidolgozására rendelkezésre álló idő határozza meg, azaz
minél nagyobb a külpolitikai tényező által jelentett kockázat és minél rövidebb
az annak kezelésére rendelkezésre álló idő, annál hangsúlyosabb a jelentősége.
Nuechterlein a külpolitikára hatást gyakorló tényezők jelentőségének megha¬
tározásakor négy kategóriát különített el. Az első kategóriába sorolta azokat
az állam túlélését fenyegető tényezőket, amelyek során egy nemzetállam puszta
léte kerül veszélybe, például a területét ért nyílt támadás vagy egyéb nagy ki¬
terjedésű pusztítás okán. A második kategóriába olyan létfontosságú tényezők
tartoznak, amelyek határozott fellépés hiányában súlyos károkat okoznának, de
az érintett államnak lehetősége és ideje van arra, hogy a döntéshozók megfelelő
válaszlépésekkel kezeljék a helyzetet. A következő kategóriába tartoznak azok a
kiemelten fontos tényezők, amelyek az állam politikai, gazdasági és ideológiai be¬
rendezkedését befolyásolhatják, ezért a nemzetközi térben kifejtett korrekciós
intézkedéseket igényelnek. Végül a periférikus tényezők következnek, amelyekbe
azok a külföldi folyamatok és események tartoznak, amelyek nem befolyásolják
hátrányosan az állam berendezkedését, ezért nem kívánnak azonnali válasz¬
reakciót, egyúttal beavatkozás esetén kérdéses lehet a befektetett kapacitások
megtérülése (Uo.).
A kortárs magyarázatok közül Nikola Pijovic (2020) kategorizálását szintén
érdemes kiemelni. Ebben az esetben az osztályok száma kettőre, a központi és
periférikus dichotómiára csökken, ezek a kategóriák tulajdonképpen a nem¬
zetközi preferenciák két végpontját reprezentálják. A központi jelentőségű té¬
nyezők a nemzetközi tényezők azon területeit foglalják magukban, amelyeket a
kormány elsődleges jelentőségűnek tart, és amelyek közvetlenül befolyásolják
az állam stratégiai, gazdasági jólétét, valamint a politikai és ideológiai beren¬
dezkedését. A periférikus jelentőségű tényezők ezzel szemben olyan, a kormány
által negligált területek és témák, amelyek marginális befolyást gyakorolnak az
állam stratégiai, gazdasági, politikai és ideológiai érdekeire, illetve berendez¬
kedésére, szerepük emiatt minimális a külpolitika koncepció kialakításában
és implementációjában. Pijovic ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a
nemzetközi térben jelenlévő külpolitikai kihívások és problémák jelentős része
a központi és a periférikus tényezők közötti sávban helyezkedik el. Ezek azok a
, közepes jelentőségű" nemzetközi tényezők, amelyek nem ütik meg a központi
jelentőségű témák küszöbértékét, azonban fontosabbnak bizonyulnak a pe¬
riférikus eseteknél (Uo., 7). Bármelyik kategóriáról legyen is szó, végsősoron