Ennek hiányában a konfliktusrendezés ellehetetlenül, vagy azért, mert nem si¬
kerül tényleges megállapodást kieszközölni, vagy pedig azért, mert a megoldási
alternatívát a soktényezős konfliktus valamely szereplője nem tekinti legitimnek.
A konfliktusrendezés ezen feltételei egyes esetekben leküzdhetetlen kihívást
jelentenek, hiszen a nagyhatalmi, regionális és helyi érdekek szövevényes háló¬
jában gyakorta lehetetlen közös nevezőt találni. Az ezáltal létrejövő gordiuszi
csomók olyan nemzetközi anomáliákat hoznak létre, amelyben a konfliktus
magproblémái akár évtizedekig megoldatlanok maradnak, a kiterjedt harcok
megszűnte ellenére az eszkaláció lehetősége pedig folyamatosan fennáll. A szak¬
irodalom az ilyen eseteket befagyott konfliktusoknak (frozen conflicts) nevezi.
A terminus azokat fegyverszüneti helyzeteket jelöli, ahol a konfliktus fegyveres
szakasza abbamaradt, a konfliktusrendezés jogi vagy politikai formája azonban
nem valósult meg, tehát az összecsapások kiújulásának lehetősége továbbra is
fennáll (Ármás g Nagy 2020). Ebbe a kategóriába sorolhatók például a poszt¬
szovjet térségből a transznyisztriai, a dél-oszétiai, abháziai és hegyi-karabahi
konfliktusok, Ázsiából a kasmíri, koreai, és a tajvani konfrontációk, a Közel¬
Keleten az izraeli-palesztin, Afrikaban pedig a nyugat-szaharai szembenälläsok.
Noha eltérő mértékben és különböző konfigurációkban, de az aktív külső be¬
avatkozás a felsorolt konfliktusok mindegyikében szerepet játszott, befolyásolta
az adott konfrontáció kialakulását, folyamatát vagy a rendezetlenség rögzü¬
lését. A nemzetközi beavatkozások ezekben az esetekben egy olyan hatalmi
erőegyensúlyt hoztak létre, amelyben az egyoldalú győzelem opciója ellehe¬
tetlenült, a konfliktusban résztvevő helyi és/vagy nemzetközi tényezők között
pedig hatalmi paritás alakult ki, amely mesterségesen fenntartotta és fenntartja
mind a rendezetlenséget, mind pedig az újbóli eszkaláció lehetőségét. Utóbbi
eshetőség jelzi, hogy a befagyott konfliktusok korántsem statikusak, a felszín
alatt állandó diplomáciai, gazdasági és katonai manőverek zajlanak. Ezek a
folyamatok helyi vagy nemzetközi események okán eszkalációhoz vezethetnek,
a sporadikus összecsapások pedig a kiterjedt háborús tevékenység visszatérését
eredményezhetik. Az izraeli-palesztin vagy a hegyi-karabahi konfliktusok több¬
ször szolgáltattak példát utóbbi eshetőségre, ezzel is alátámasztva a befagyott
konfliktusok politikai és jogi rendezésének szükségességét.
Hazánk és az Európai Unió szempontjából az egyik legfontosabb befagyott
konfliktusnak a ciprusi konfrontáció tekinthető. Míg a posztszovjet térség és
a Balkán szembenállásai az Európai Unió határai mentén képeznek biztonsági
kockázatokat, addig a Ciprusi Köztársaság az EU teljesjogú tagja, a szigetország¬
hoz kapcsolódó konfliktushalmaz emiatt az integráción belül okoz feszültsége¬
ket, kis túlzással annak egészét befolyásolja. A szigetországhoz kapcsolódó konf¬