Page 213 [213]
Önfejűség vagy korszellem? 2II
végsőkig tiltakozott a rendeleti úton történő adókivetés ellen.) Az
1832-1836. évi diéta alatt a Királyi Táblánál kapott pozíciót. 1837¬
ben alországbíróvá lépett elő, és Kossuth Lajos perében a három év
börtönbüntetésre szavazott. 1840 és 1848 között hétszemélynökként
tevékenykedett, miközben 1846-ban részt vett a Konzervatív Párt
megalapításában. A katolikus, a dunántúli megyékben birtokos
és grófi ággal is rendelkező niczki Niczky család tagjai elsősorban
Vasban töltöttek be fontos megyei hivatalokat. János felmenői között
a 17. és 18. században is számos alispánt és főszolgabírót találunk.
S éppen az 1820-as években fordult elő, hogy egyszerre vezette Já¬
nos alispánként (1824-től) Vas, unokatestvere, Jözsef (1774-1839)
pedig (1820-tól) Sopron vármegyét. József három országgyűlésen
keresztül volt felsőbüki Nagy Pál követtársa, 1827-ben még őt is
heves ellenzékiként értékelték, 1832-—1836-ban azonban Jánoshoz
hasonlóan már ő is átkerült a kormánypárti oldalra. A Niczky famí¬
liában annak is komoly hagyománya volt, hogy egyes családtagok a
törvénykezés területén vállaltak hivatali pozíciókat: János édesapja,
Istvan (1743-1816) példaul kerületi táblai ülnök volt, komolyabb
megyei vagy országos pozíciókat azonban nem tudott megszerezni.s°
Borsiczky Istvan (1783-1850), Trencsén vármegye követe, akit a
titkosrendőrség 1827-ben vakmerő, gonosz emberként és makacs
ellenzékiként jellemzett, 1830-ban, sőt 1832-1836-ban is ultrabal
besorolást kapott, tehát továbbra is a legveszélyesebb követek között
tartották számon. Távollévő főrend képviselőjeként már az 1805. évi
országgyűlésen is részt vett, de közéleti pályáját az 1822—1823. évi
rendeleti kormányzással szembeni megyei ellenállás alapozta meg:
ekkor Trencsén Sopronhoz, Zemplénhez és Veszprémhez hasonlóan
azon nyolc megye közé tartozott, akik a kormányzati nyomásnak a
legtovább voltak képesek ellenállni. 1824-ben Illésházy István gróf,
az országosan ismert ellenzéki főúr támogatásával alispánná válasz¬
tották, majd ebben a pozíciójában 1828-ban és 1832-ben is megerő¬
sítették. Illésházy háttérbe vonulásának, majd 1838-as halálának,
valamint Mednyánszky Alajos adminisztrátori kinevezésének hatá¬
sára azonban Borsiczky pozíciója meggyengült, 1836-ban már nem
választották újra. Ezt követően csak 1848-ban került ismét vissza az
országos politikába: a trencséni báni kerület népképviselője lett. 1849
májusában a császári csapatok letartóztatták, de 1850-ben uralkodói
se. Nagy 1857-1868: VIII. 144-154.; Kempelen 1911-1932: VII. 467.; Palmany
2011: 1. 1050-1052.; Sods 2007: 112.; Keszei—Keszei 2020.