Az adatokböl kiderül, hogy - a főúri rangra felemelt személyekkel
ellentétben a házasságkötésükkor sok esetben vélhetően már főnemesi
címmel rendelkező gyermekek - házastársainak már csak 37%-a
származott köznemesi családból, míg 2290 a régebbi főnemesek közül,
25%-uk pedig az idegen eredetti familiakb6l talált magának házas¬
társat. Az új arisztokraták aránya — ha nem is jelentősen — szintén
emelkedett: 12%-röl 1790-ra. A korábban említettekkel ellentétben
itt már egyértelműen látszik mind a grófi címnek a báróinál maga¬
sabb presztízse -— hiszen az ő esetükben nem 2299-ban, hanem több
mint 3390-ban kerültek ki régebbi eredetű főnemesi családokból a
házastársak -, mind pedig a 18. század második felében megerősödő
birodalmi integrációs trend melynek keretében egyre több idegen
eredetű házastársat fedezhetünk fel a vizsgált csoportban.
A nagy múltú arisztokrata családok közül az Esterházyak 6, a
Perényiek és Révayak 5-5, valamint a Batthyányak 3 fővel képvisel¬
tették magukat az új arisztokraták és gyermekeik házastársai között,
ám jellemzően ezek a famíliák a felemelt személyek gyermekeinél
kerültek elő mint házastársak, illetve egy-egy család körül csopor¬
tosultak, így például Grassalkovich Antal mindegyik felnőttkort
megért gyermekéről elmondhatjuk, hogy régebbi eredetű főnemesi
családból származott a házastársa, kettejüknek pedig az Esterházyak
közül került ki a férje, illetve a felesége."
A felsőbüki Nagy család gyermekei nem rendelkeztek azzal a
többlettel, amit egy főnemesi cím megléte biztosíthatott számukra
a párválasztás kapcsán, ugyanakkor a család több tagja is a rang¬