OCR
I46 Szemethy Tamds 6.1 táblázat: A főúri rangot szerző személyek házastársai Házas- Régebbi | Uj Indigena | Köznemes | Összes társaik eredetű )! arisztokrata házastárs Uj arisztokratak Hivatal- | 5 3 3 24 35 nokok Katonak | 5 3 5 18 31 Grôfok | 4 6 6 18 34 Osszesen | 14 12 14 60 100 Jellemzően a házasságkötésre még a főnemesi rangemelés elnyerése előtt kerülhetett sor, így a csoport tagjai a házasodási stratégiájuk szempontjából összevethetők Szijártó István korábban bemutatott eredményeivel. Mint látható, a házastársak 6090-a köznemes — vélhetően a jómódú vármegyei köznemesség soraiból került ki — ugyanakkor azonos mértékben, 14-14%-kal képviseltették magukat a régebbi eredetű és az idegen származású főnemesek, valamint megjelentek a vizsgált személyekhez hasonlóan főnemesi címüket frissen szerzett személyek, illetve ezek gyermekei is. További következtetésként adódik, hogy a régebbi eredetű családok tagjai gyakorlatilag azonos mértékben voltak elérhetők (vagy inkább elérhetetlenek) házastársként a katonák és a hivatali pályát befutó új arisztokraták számára, illetve nem mutatható ki szignifikáns különbség az alacsonyabb főnemesi címet elnyerő bárók és a grófok között sem, ami ismételten a főnemesség korábban már többször említett zártságára utalhatott. Kétségtelen tény azonban, hogy a Szijártó István által vizsgált, akár tehetősebbnek számító családoknál is jóval szélesebb az a társadalmi (és vélhetően földrajzi tér), amelyből az új arisztokraták a házastársaikat választhatták. Ennek a legfőbb oka a vármegyén kívüli kapcsolatoknak vélhetően már a házasságkötés előtti megléte lehetett, ami a felemelt személyek által viselt országos hivatalokból, magas katonai beosztásukból, illetve kiterjedt birtokállományukból adódhatott. A felsőbüki Nagyok vizsgálata során ennek megfelelően azt feltételezhetjük, hogy azoknak a családtagoknak lett kalkulálhatóan társadalmilag és/vagy földrajzilag , távolabbi" házastársa, akik valamely országos hatáskörű hivatalban, illetve a hadseregben töltöttek be valamilyen pozíciót.