Page 128 [128]
I26 Nagy János
hozni az adóemelés mértékéről.? Fekete György személynök és
felsőbüki Nagy Pál ítélőmester nem tudták megállapítani a több¬
séget az elhangzott vélemények alapján, ezért fejenkénti szavazást
(votizatio) akartak elrendelni, mire a csendet kiabálás váltotta fel.
Az egyik napló szerint a rendbontást elkövető rendeket felsőbüki
Nagy Pál arra intette, hogy , ne kényszerítésre tegyék azt, amit még
most önként is megtehetnek". A másik forrás szerint az ítélőmes¬
ter, miután csendre utasította a rendeket, az örökös tartományok
előjogaik egy részétől az 1748—49-ben lezajlott Haugwitz—reformok
során megfosztott rendjeinek példáját hozta fel a jelenlévőknek: , ha
Őfelsége, más örökös tartományok példájára annak Íti. az adónak
az] elviselésére kényszerít, vajon mit fogunk tenni? Veszélyes dolog
kirälyokkal vetelkedni”.s+
Amikor felsöbüki Nagy Päl jünius ı5-En azt jelentette ki, az adö¬
emelés szükségességére utalva, hogy , utóbb is kelletik adnunk",
mondatát Csuzy Gáspár veszprémi követ, az ellenzék egyik vezére
szakította félbe: , Kell adni repetálnunk [ti. az adóemeléstől visz¬
szalépünk], mert az kénszeritést jelenteni lâtszatik”. Erre felsébüki
Nagy Pál a , kell? szó jelentését magyarázta el ebben az esetben:
, Eö Felsége szükségét, Hazánk végső romlása el távoztatására kell
adni".55 Felsőbüki Nagy Pál tehát arra a korabeli Európában bevett
jogértelmezésre hivatkozott, hogy az ország szükséghelyzetben lévén,
az uralkodók pénzügyi hozzájárulást kérhettek a rendektől, amelyet
azok nem tagadhattak meg." Csuzy szavaiban ezzel szemben az a
rendi értelmezés sejlik fel, hogy a rendek alku nélkül nem kényszerít¬
hetők az adózás elfogadására. Az ellenzéki követ és felsőbüki Nagy
Pál személynöki ítélőmester közötti nézeteltérés az 1751. augusztus
11-i alsótáblai ülésen szinte már tettlegességig fajult. Az ítélőmester
a királynő által megküldött leiratok törvénybe szerkesztését sürget¬
te, azzal érvelve, hogy az országgyűlésnek ezt a munkát a királynő
augusztus 18-i elutazásáig el kell végeznie. Vele szemben Csuzy
a rendi ellenzék egyik vezetőjeként a törvények meghozatalának a
52 A szavazási rendet a korszakban írott házszabály nem szabályozta, szokásjogi
alapon a század közepén a leggyakoribb a véleménynyilvánítással történő sza¬
vazás volt. A szavazatokat mérlegelték, és csak legritkább esetben számolták.
A többséget a személynök állapította meg. Mint itt látjuk, ebben a Királyi Tábla
személyzete is segítségére lehetett.
5 OK 700.470. Diarium diaetae. 40-41. p.
54 MNLOLN 114 13. köt. 1751. június 12-i ülés.
s MNLOLN 114 13. köt. 1751. június 21-i ülés.
56 A necessitas fogalmara: Sashalmi 2015: 103.