Page 120 [120]
II8 Nagy János
ítélőmesterek pályafutásának egyik legtipikusabb végállomásán,
a Hétszemélyes Tábla egyik köznemesi ülnöki állásában fejezte be
bírói karrierjét és életét is.7 A királyi kegy magasabb szintjét jelezhette
a hétszemélynökség, amely sokkal kevesebb hivatali kötöttséggel
járt: például elfogadott volt, ha a bírák idős korukkal járó gyako¬
ribb betegeskedéseik miatt gyakran távol maradtak az ülésektől,
és a pereket sem a tábla tagjai, hanem a Királyi Tábla személyzete
referálta." A Szijártó István által , konszolidációs nemzedék"-nek
nevezett generáció tagjaként felsőbüki Nagy Pál még éppen ki tudta
használni a III. Károly által reformált és Mária Terézia idején tovább
növelt létszámú bírósági szervezet bővítésének előnyeit, de családját
már nem tudta bejuttatni a magyar arisztokrácia soraiba." Ennek
ellenére sikerként könyvelhető el, hogy a bürokrata köznemességhez
tartozó familiáját tartósan benn tartotta a politikai elitben: orszá¬
gos bírósági karriert befutó nagybátyja, István kezdeményezését
ő szilárdította meg, és törekvésének sikerét jelzi, hogy fia, József a
század végén elnyerte a személynöki méltóságot."
Jelen írásomban amellett érvelek, hogy a vármegyei hivatalokat
betöltő, majd a kúriai grádicsokat végig járó felsőbüki Nagy Pál
számára a diétai szereplés, így 1751. és 1764—65. évi országgyűlés
fontos ugródeszka volt ugyan társadalmi felemelkedésében, de karri¬
erjét ugyanilyen mértékben előlendítette gyakorlati közigazgatási és
jogi tapasztalatai, és bátyja, Nagy István udvari kamarai tanácsos
által mobilizált családi és patrónusi kapcsolatrendszer. A fentebb
idézett szerzőkkel ellentétben jelen munkámban én a kvalitatív
módszert részesítem előnyben. A vizsgálatba bevont források olyan
tényezőkre világíthatnak rá egy életpálya vizsgálata kapcsán, ame¬
7 Seb6k 2017: 31., 45. Az országbírói ítélőmesterséget sok társához hasonlóan
felsőbüki Nagy Pál is átugrotta. Sebők Richárd kutatásai szerint 1730 és 1785
között hat-hat alkalommal kívülről, illetve a királyi táblai királyi és érseki
ülnöki, öt alkalommal pedig ítélőmesteri hivatalból kerültek be a Hétszemélyes
Tábla köznemesi ülnöki posztjára.
Varga 1974: 16-17. |
9 Szijérté 2019: 1194-1195.; Szijârto 2021: 140-145. En életkora és életpályája
jellegzetességei alapján sokkal inkább ebbe a nemzedékbe sorolnám be, mint
a teréziánusba.
1 — Felsőbüki Nagy Pál ennek a folyamatnak kétségkívül haszonélvezője lehetett.
A Mária Terézia idején, 1741-ben elrendelt bővítés során a Hétszemélyes Tábla
személyi állománya 4 fővel bővült (z főpap, z főnemes, 2 köznemes). Jankovich
Miklós, akinek a helyére felsőbüki Nagy Pál 1765-ben kinevezést nyert, ennek
a reformnak köszönhetően került 1742-ben a Hétszemélyes Táblára. (Sebők
2012: I9., 39.)
1 Szijart6 2021: 144-145., 415-416.