Page 102 [102]
Ioo Vámos András
magasabb pozíciójába, az országbírói méltóságba.?5 Fekete, Niczky
és Brunszvik ekkor már grófok voltak, de a többiek továbbra is
köznemesek maradtak. Az országbírói méltósággal kapcsolatban
is tehetünk egy nagyon hasonló megállapítást ahhoz, mint amelyet
a személynöki állás esetében megtettünk: az 1773 és 1848 közötti
háromnegyed évszázadban, csupán három évet (1783-—r786) le¬
számítva, mindig egy korábbi kancelláriai tanácsost neveztek ki,
és közülük csak két személy (gróf Zichy Károly és gróf Cziráky
Antal) nem volt köznemesi születésű." Megállapítható, tehát hogy
a felsőbb bíróságok vezető tisztségeinek kiemelkedő jelentősége van
a tanácsosok további pályafutásában.
A Kancellária tanácsosait később a kormányszékek vezető állá¬
saiban is viszontlátjuk. Alkancellárrá nevezték ki hosszabb időre
Fekete Györgyöt (1762-1773) &s Almäsy Ignäcot (1821-1826), rövid
átmeneti időre Semsey Andrást (1808) és Somogyi Jánost (1809).97
Azonban egyiküket sem közvetlenül kancelláriai tanácsosi pozí¬
ciójából léptették elő, hanem mindnyájan később tértek ide visz¬
sza, vagyis köznemesi születésű tanácsosból a Kancellárián vezető
nem lehetett. Kancellári méltóságra köznemesi sorból felemelkedő
személyt pedig sohasem neveztek ki: ezt az állást fenntartották a
sziiletett arisztokrataknak.*
A Helytartótanács vezetését és átalakítását bízta az uralkodó
1783-ban (a már gróf) Niczky Kristófra mint elnökre, aki ekkor már
régen elhagyta a Kancelláriát, és éppen a Magyar Kamara elnöke
volt. Segítőtársat viszont a Kancelláriáról kapott, ugyanis támo¬
gatására a király Győry Ferencet nevezte ki helytartótanácsi első
tanácsosnak, amely pozíciót az ő kedvéért hozták létre. 1785-ben,
Győry távozása után, őt váltva érkezett vissza Helytartótanácshoz
a Kancellárián csak heteket-hónapokat eltöltő Szécsen Sándor, aki
a második alelnöki állást foglalta el, amelyet pedig az ő számára
95 Fallenbiichl 1988: 73. Nadori meltösägba 1765-ig csak született arisztokraták
kerültek, később pedig Habsburg főhercegek.
96 Az utols6 országbíró, ifjabb Majläth György (1839-1848) mar nem szerepel a
vizsgalatunkba bevont kancelláriai tanácsosok között, mivel őt már 1808 után
nevezték ki a Kancelláriára.
97 Fallenbüchl 1988: 102-103.
»8 Itt érdemes megjegyezni, hogy az udvari meltösägok sem älltak nyitva a közne¬
mesi születésű tanácsosok előtt. A későbbiekben mindösszesen ketten emelkedtek
ilyen méltóságra, Fekete György és Koller Ferenc, mindketten már grófi cím
birtokában. Elöbbi föudvarmester (1766-1773), utöbbi föpohärnok (1778-1786)
volt. (Fallenbüchl 1988: 86. és 92.)