Oldal 46 [46]
44 Szemethy Tamds
oldalágon öröklődő iratban meg is említett/meg is említettek, így
valószínűleg ezt interpretálhatta ki nem hirdetett bárói diplomaként
Farkas Sándor.
Leszögezhetjük tehát, hogy a felsőbüki Nagy család nem rendel¬
kezett főnemesi címmel. Ezt megerősíti ez eddig leírtakon túl az is,
hogy a felsőbüki Nagy István mellett szintén jelentős jutalomban
részesülő Szluha Ferenc az elhúzódó eljárás mellett is az 1723-ban
lezárult országgyűlés után 1726-ra kieszközölte az udvarnál bárói
diplomája kiállítását.""5 Farkas Sándor szerint felsőbüki Nagy István
Sigray Józseffel együtt nyerte a bárói címet, akiről tudjuk, hogy már
1724-ben főnemesi címet nyert," tehát ha ebben igaza volt, akkor
felsőbüki Nagy Istvánnak még legalább 13 éve lett volna 1737-ben
bekövetkezett haláláig, hogy kihirdettesse bárói diplomáját.""7 Va¬
lószínűtlen, hogy kezében egy ilyen irattal ezt sem a vármegyében,
sem pedig a Királyi Könyvekbe való bevezetés kapcsán a Kancel¬
lárián nem kezdeményezte. Beszédes az is, hogy leszármazottjai
sem használtak semmilyen főnemesi címet sem, és úgy tűnik, hogy
gyermekei apjuk esetlegesen ki nem hirdetett bárói diplomáját sem
kísérelték meg átíratni saját nevükre.
KONKLÚZIÓ
Ha főnemesi rangemelésben vélhetően nem is részesítette a családot a
Habsburg uralkodó, felsőbüki Nagy István udvarnak tett szolgálatát
jó ideig nem felejtették el Bécsben. Ismert például, hogy 1745-ben,
amikor felsőbüki Nagy István unokaöcsének, Istvánnak az Udvari
Kamarához való felvételét tárgyalták, a két jelölt közül, Brunszvik
Antallal szemben, akit új nemesnek tartottak, felsőbüki Nagy István
rokona mellett döntöttek, az indoklásban pedig külön kiemelték,
hogy a család régebbi eredetű nemesi címmel rendelkezik, és hűen
szolgálta a bécsi udvart."
Brunszvik Antal eltérő felemelkedési stratégiát követett, mint a
felsőbüki Nagyok. Antal apja, Mihály galgóci postamester volt,""9
15 MNL OL A 57 MKL LR 35. 439-446. Bárói címének már 1724-ben lehetett
Bécsben nyoma. Vö.: von Frank 1974: V. 85.; ÖStA AVA Hofadelsakten. Szluha
Ferenc: Intimatio, 1724. június 13. Vö.: Szluha 2002: 347.
16 MNL OL A 57 MKL LR 34. 551-562.
107 Heckenast 2005: 297.
18 Kökenyesi 2021: 256.
:9 Väsärhelyi-Szluha 2005-2013: II. 286.