A teológia - akár mint Isten beszéde, akár mint Istenről szóló beszéd - pár¬
beszédre késztet, s nem végső ismeretek felhalmozása a célja. A valódi
párbeszéd pedig olyan tanulás, amely egészen mélyen érintheti a benne
részt vevőket, akár komoly változásokat indítva bennük.
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2024. évi tanulmánykötetének
oktató és doktoranduszhallgató szerzői komplexen ragadták meg a teo¬
lógia és a tanulás viszonyrendszerét. A két terület kapcsolódásának olyan
árnyalatait érintik, amelyek megfejtéséhez az is szükséges, hogy az olvasók
nyitottan legyenek jelen, azzal a várakozással, hogy önmagukat, a másik
embert, a világot és Istennel megélt kapcsolatukat is tanulják közben. Azt
is, ami a szemük előtt van, ami megtapasztalható és vizsgálható, de azt
is, amit még nem látunk, sőt amiről még nem is tudjuk, hogy nem látjuk.
A teológiát és a tanulást ez a sajátosság: a - felfedezésre váró - rejtettség
is összeköti.
Nem minden téma adja könnyen magát. Mindig marad valamennyi titok
egy-egy tanulmányban, amelyek megfejtése lehet, hogy nehéz feladat,
de felkeltheti az olvasóban a témákhoz való közelebb kerülés vágyát,
igényét, s további keresésre, gondolkodásra és beszélgetésekre - vagyis
tanulásra késztethet. A cél talán nem is a végső tudás megszerzése, mint
inkább rezonálni arra, amit tapasztalunk, inspirálódni, szempontokat,
kiindulöpontokat fedezni fel toväbbi Rapcsolödäsokhoz, vagyis folyamato¬
san fenntartani a valódi párbeszédet. Korántsem csak a professzionálisan
teológiával és tanulással foglalkozó olvasókhoz szólunk. Bízunk benne,
hogy a párbeszédben való aktív részvételre tudjuk hívni a téma iránt nem