Oldal 359 [359]
tanítványainak, a szenvedés nyomai még láthatók a testén. A sebek megmaradnak.
A halál nyomai megmaradnak. Jézus megmutatja sebeit a tanítványainak, és azt
kéri tőlük, hogy nézzék meg, érintsék meg őket.
Az életet soha nem lehet visszaállítani a korábbi állapotába, ezt tükrözi a feltáma¬
dott Jézus megjelenésének minősége is. Jézus egyszerre ismerős és mégis ismeretlen
számukra. Van olyan feltámadástörténet, amelyben felismerhetetlen. János evan¬
géliumában felismerhető formában jelenik meg a tanítványainak, mégis kísérteties
formában, mert zárt ajtókon keresztül lép közéjük. Lukács evangéliumban szellem¬
nek hitték, nem ismerték fel, ezért mutatta meg a sebeit. A sebeiről ismerték fel.
Hogyan néz ki egy ember a traumatapasztalat után? Milyen a teste, milyen a lel¬
ke? Felismerhető mások számára, felismerhető önmaga számára? Edith Eva Eger
és Visky András leírásaiból tudjuk, hogy a trauma hatása valóban kísérteties, mert
a munkatáborokba elhurcolt nők nem hasonlítanak az élőkre. Inkább halottnak
néznek ki, mint élőnek, annyira kevés bennük az élet, hogy egyenesen a hullaházba
viszik és fémtepsire teszik vagy halott emberek kupacába dobják őket. Nem tudnak
beszélni és mozogni, vagy másképp mozognak, mint mielőtt a trauma megtörte
volna őket. A megsebzett test és lélek ezek után lassan gyógyul. A sebek, a megtört
test és lélek még sokáig szemmel látható.A változásokat nemcsak az áldozatok ta¬
pasztalják, nemcsak őket érinti, hanem a környezetüket is.
Amikor elképzeljük az éppen csak pár napja megkínzott és megfeszített Jézus
Krisztust, aki kísérteties módon tanítványai közé lép sebeivel, akkor feltehetjük a
kérdést: Vajon a , halál" utáni élet jobb élet? Az emberek a trauma megtapasztalása
révén tényleg fejlődhetnek, és fejleszthetnek kívánatos képességeket? A fejlődés
általában nem automatikus. , Szándék és eltökéltség kell hozzá, időt és energiát kell
belefektetnünk. [...] Megvan a maga üteme, és nem siettethetjük. A gyógyuláshoz
bátorság, sebezhetőség és a folyamatba vetett bizonyos mértékű hit szükséges"
Jézus feltámadása után visszamegy a tanítványai közé. Ne felejtsük el, hogy Krisz¬
tus keresztre feszítésének traumája nemcsak Jézust, hanem a tanítványokat is érin¬
tette. Egy erőszakos kivégzés tanújának lenni önmagában is traumatikus, de ők
a mesterük, Messiásuk, Istenük, barátjuk ártatlanul elszenvedett kereszthalálát
nézték végig. Az emmausi tanítványok történetében láthatjuk, hogy a történtekre
nem találják a megfelelő narratívát, nem találják a megfelelő szavakat, és összevi¬
tatkoznak. Jézus többször megjelenik a tanítványainak. Időt tölt velük. Szembesíti
őket sebeivel, ezzel együtt saját traumájukat is felszínre hozza. , A gyógyulás nem
olyasmi, amire egyedül képesek vagyunk. Szükségünk van valakire, aki utat mutat,
4 SHIRO 2023, 86—87. o.