Seite 317 [317]
A két alkotás feldolgozását a nyelvezet és a stílus miatt is érdemes választani.
Már a bibliai Jónás próféta könyve is tartalmaz humoros, ironikus elemeket, mint
például, hogy Jónás hiába menekül az Úr elől, végül mégiscsak oda megy, ahova ő
küldte; ahogyan az is, hogy nehezen hihetőnek tűnik, hogy a próféta küldetése rög¬
tön ennyire sikeresnek bizonyul; vagy az, hogy Jónás pont azt veti Isten szemére,
hogy szeretete nagy és türelme hosszú (amit egyébként saját maga is megtapasztalt
hiábavaló, eleve kudarcra ítélt menekülése során), és az Úrnak egy példázattal kell
megértetnie Jónással, hogy miért döntött úgy, hogy Ninivét nem pusztítja el, és
azzal indokolja, hogy szánja a bűnös várost, hogy az ott élők nem tudnak különb¬
séget tenni a jobb és a bal kezük között. Végeredményben ironikus az is, hogy Isten
mennyit vesződik Jónással, míg az elfogadja az akaratát, míg a pogány, bűnös város
a próféta egy figyelmeztető mondatára megtér, és bűnbánatot tart.
Babits Jónás könyvében még inkább szatirikus, hogy a niniveiek nem térnek meg,
mégis megmenekülnek. Ez a fő mozzanat a prófétai szolgálatot is megkérdőjelezi:
mi értelme akkor a küldetésnek? Továbbá a többi helyen is felnagyítja a humoros,
ironikus vonásokat. Realista, ugyanakkor ironikus vonás már a mű elején, hogy Jónás
azért merül álomba a hajón, mert a vihartól hánykolódó hajó elcsigázta, és mindent
kiadott magából. Ez a rosszullét visszatér a parafrázis végén, amikor a pusztában a
napszúrástól rosszul lesz: ,,...úgy érzé, minden körülötte himbál, / mintha megint a
hajón volna; gyomra / kavargott, és gyötrőn égette szomja!" A következő komikus
mozzanat, hogy a kormányos csak véletlenül botlik bele, és itt az alvó próféta nemtö¬
rődömsége ellentétet is alkot a hajósok riadalmával. Naturalisztikus-komikus, szati¬
rikus, amikor Jónás az imádságtól (amely itt inkább hasonlít perlekedésre) kifullad a
cet gyomrában, és annak kopoltyúján keresztül próbál levegőt szívni. A történet sem
ott ér véget, ahol a bibliai prófétai irat: Jónás szemszögéből még egy utolsó pillantást
vetünk a bűnös városra, melyben érvényesül az ítélkező, de humoros, önironikus
látásmód: , A szörnyü város mint zihálva roppant / eleven állat, nyúlt el ahomokban""
Ezek a humoros-ironikus-parodisztikus-szatirikus elemek fontos szerepet töl¬
tenek be a jelentésképzésben, ahogyan abban is, hogy általuk közelebb kerülhet a
bibliai szöveg a középiskolás korosztályhoz.
Babits Mihály Jónás könyve jó példa arra, hogy hogyan lehet a szépirodalmi alkotásokat
felhasználni hittanórán (akárcsak irodalomórán a Bibliát!) a bibliai üzenet, a teológiai
mondanivaló közvetítésére a jelentésrétegek segítségével. Az interdiszciplináris szemlélet
felől megközelítve a hitoktatást, kézenfekvő a hittanórán segítségül hívni az irodalmat
(ahogyan ez fordítva is gyümölcsöző) annak érdekében, hogy idővel kialakuljon egy
8 Uo. 468. o.
Uo. 470. 0.