Page 313 [313]
kínálják a perspektivikus elidegenítés módszerét a feldolgozásuk során, amikor egy
mellékszereplő nézőpontjából ismerik meg a tanulók a történetet, ezzel egyfajta
feszültséget is teremtve, ugyanakkor azzal, hogy más perspektívából közelítik meg
a bibliai szöveget, nagyobb rálátásuk lesz az egészre. A tékozló fiúnál például adott
az idősebb testvér nézőpontja, főként amikor felsőben vagy középiskolában újra¬
tanulják a tanulók a példázatot.
A többi közül a szabad asszociációt és az aktualizálást is alkalmazzuk, az előbbit ál¬
talában a hittanórákon az elsajátítandó fogalmak, tartalmak felvezetésénél, az utóbbit
az összefoglaláskor érdemes elővenni — például egy képzeletbeli interjú készítésénél
óhatatlanul megjelennek a diákok megfogalmazásán keresztül az őket foglalkozta¬
tó kérdések, problémák; ha nem is olyan összefüggéshálóban, mint egy regényben.
Parafrázist is lehet íratni hittanórán kreatív írásként, azonban ennél a típusnál ké¬
zenfekvő a szépirodalomból kölcsönözni az így megírt szöveget, és azt megvizsgálni,
hogy milyen jelentésrétegekkel bővíti, esetleg mélyíti a bibliai történetet. Ugyancsak
a költői szövegek esetében lehet segítségünkre a nyelvi elidegenítés, amely a bibliai
beszedmödot felidezve, a hetköznapi beszedmöddal feszültsegbe kerülve szintén
új megvilágításba helyezheti a bibliai szöveget.
Példának Jónás próféta történetét választottam. Egyrészt, mert Jónás alakja több
szerzőt megihletett," a legismertebb közülük Babits Mihály, aki 1938-ban írta meg
a Jónás könyve című parafrázisát. Babits műve szorosan követi a bibliai Jónás pró¬
féta könyvét, Jónás történetét, azonban több helyen eltér a szöveghűségtől, ilyenkor
még inkább értelmez. Ezt a célt szolgálja a nyelvi elidegenítés is, amely egyrészt az
archaikus, másrészt az erőteljes, úgynevezett expresszív kifejezéseken, harmadrészt
a nyelvi humoron keresztül működik. Ezek az eszközök alkalmasak arra, hogy a fi¬
gyelmet még inkább az elhívásra és az isteni kegyelemre irányítsák.
Másrészt 11. osztályban hittanból beilleszthető a prófétai szolgálatot feldolgozó
órák sorába a társadalom témakörénél, és irodalomból Babits Jónás könyve szintén
a tizenegyedikes tananyag része, ezért érdemes megfontolni a két szöveg összekap¬
csolását. Míg hittanból a tanév elején kerülne sor az interdiszciplináris szemléletet
szem előtt tartva a két alkotás, vagy legalábbis a költői alkotás egy részlete, addig
7 Babits elbeszélő költeményének előzménye volt például Batizi András Jónás prófétának históriája,
Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című műve és Arany Jánosnak a Próféta-lomb című kétsoros töredéke.