Page 311 [311]
ma és a színház esetében beszél a NAT integrált oktatásról, amikor az más tantárgy
keretén belül jelenik meg," valamint 5—6. évfolyamon a történelemtanítás keretén
belül, amikor a magyar és az egyetemes történelem integráltan jelenik meg."
Azonban máshol is alkalmazható az interdiszciplináris szemlélet — minél többször
találkozik egy gyermek a különböző tartalmakkal, annál inkább elsajátítja azokat,
és ezen ismeretek mentén képes kapcsolatot létesíteni az egyéb tantárgyi tartalmak
között. Ez a holisztikus szemlélet elősegíti azt is, hogy nagyobb összefüggéseket
lásson át, illetve azt is, hogy készség szintjén sajátítsa el a tanultakat.
A hittannál, ahogyan tanulmányom legelején említettem, különösen fontos, hogy
az ne csak lexikális tudás maradjon, hanem beépüljön a gondolkodasmödba, a sze¬
mélyes viselkedésbe. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy lexikális tudás
nélkül mindez nem alakul ki a maga mélységében.
Az irodalom szintén olyan szövegekkel dolgozik, amelyek mélyebb jelentésré¬
tegekkel is rendelkeznek (ezeket meg kell fejteni a szó szerinti jelentés mögött), és
ezek szintén hatással lehetnek a gondolkodásmódra, a viselkedésre, egyrészt már
azáltal, hogy bevonják az olvasót az értelmezésbe, az együtt gondolkodás folya¬
matába, illetve cselekvési mintát is nyújtanak — amelyeket érdemes követni, vagy
éppen az ellenkezőjét mutatják meg: mi az, amit viszont kerülni kell. Az irodalmi és
a teológiai hermeneutika nem áll olyan messze egymástól, az előbbi az utóbbinak
fiatalabb, profán utóda. Hans Robert Jauss mondja ki az irodalmi hermeneutika és
Jónás próféta könyve kapcsán, hogy az esztétikai tapasztalat nem ellentétes eleve
a vallásival." Ezért kézenfekvő a két tantárgy összekapcsolása, a másik segítségül
hívása az adott tantárgy oktatása során.
Georg Langenhorst a modern német irodalmat vizsgálta abból a szempontból,
hogy a költői szövegek hogyan használják forrásként a Bibliát, és a modern köl¬
tészet bibliarecepcióját hét főbb típusra osztotta. Az első típus az elmesélés — ez
a legkevésbé művészi, hiszen csupán a bibliai történet elmondását, magyarázatát,
összefoglalását jelenti, és nem igényel kreativitást.
A második a fantázia segítségével kiszínezett bemutatás, amelyet Langenhorst
,pszichologizáló ecsetelésnek" nevez: ez a bibliai történet egyfajta kiszínezését vagy
3 Uo. 413. 0.
* Uo. 344. 0.
° JAUSS 1999, 373. 0.