A népi korálvariánsok kérdése fontos helyet foglal el az északi országok és a Bal¬
tikum evangélikus énektörténetében. Mint Lippus megállapítja, a népi korálvariáns
a műzene és a spontán népzene határán álló zenei jelenség." Jelen dolgozat keretei
közt a korszakbesorolás folyamán a végleges, népies (és nem a kiinduló, gyakran
késő barokk) zenei forma alapján azonosítjuk e tételeket. A népies korálvariánsok
nemzetközi repertoárban való továbbélése sajnálatos módon az énekgyűjtemények
sorszerkezetében bekövetkező irányváltás áldozatául esett — a már más szemléletű
1970-es kötet nem vitte tovább ezt az unikális anyagot.
A korszak politikai csatározásai indokolták, hogy az először az NDK-ba, majd Bra¬
zíliába tervezett 1970-es nagygyűlés végül a franciaországi Evianban kapott helyet.
Az , Elküldettünk a világba" címet viselő találkozón megválasztották a világszövetség
első igúsági képviselőjét, de a kortárs témák és kihívások mellett a római katolikus
— evangélikus párbeszéd is nagy hangsúlyt kapott.
Az 1970-es Laudamus anyaga a szerves kapcsolódás mellett minőségi előrelépést
mutat a korábbi kötetekhez képest. Százhuszonhat tételt közöl tizenkilenc nyelven,
tételeit pedig a hagyományos énekeskönyv-fejezetek tagolásához hasonló, újszerű
beosztásban közli. Megjelenik az egyházi év szerinti tagolás, ami megnyitja az utat
a kötet nagygyűlésen túlmenő felhasználása előtt.
Az előszóban az LVSZ-gyűjtemények történetében első alkalommal találkozunk
részletes koncepcióismertetéssel. Az André Appel LVSZ-főtitkár által jegyzett szö¬
veg nevesíti a korábbi kötetek fő munkatársait, majd röviden jellemzi az ezek által
kirajzolt evangélikus repertoár összetételét. Mint írja," az „evangelikus enekkincs”
fogalma alatt a klasszikus német énekanyag mellett az angolszász, skandináv és finn
korálok összességét szokás érteni. A német törzsanyag folyamatosan hangsúlyos
szerepeltetése továbbra is indokolt, hiszen ezekből elérhetők fordítások, számos
tagegyház aktívan használja őket, és ezáltal a nemzetközi találkozókon részt vevők
közös hagyományának részét képezik. Kifejezi ugyanakkor reménységét, hogy a
hagyomány mellett az élő istendicséretet példázó tételek, az 1970-es kötet újdon¬
ságai nyomán néhány európai és észak-amerikai énekeskönyvbe is bekerülhetnek
majd a , harmadik világ" énekei.
Földrajzi tekintetben az első egyéb Európán kívüli tételek, Európán belül pedig a
közép-kelet-európai régió zenei megjelenése az 1970-es válogatás erénye. Számos