Oldal 202 [202]
A fentiek kiegészítéseként meg kell jegyezni, hogy a mentorálás különböző mo¬
delljei ritkán vagy szinte sohasem valósulnak meg , vegytisztán; a valóságban a
mentorálásról kialakított vízióban, a mentorképzésben és a mentorálási folya¬
matban a mentorálási modellek elemei kisebb-nagyobb mértékben keverednek
egymással.
A mentorok tanulásának rendszerbe ágyazottsága
A mentorok tanulását meghatározó tényezők számbavételekor a humánökoló¬
giai modellek? logikáját követve megkülönböztethetjük a rendszer, a szervezet és
az egyén szintjét. Ezek a szintek egymással állandó kölcsönhatásban alakítják az
oktatáspolitikát, az oktatás mindennapi valóságát, az egyes szereplők (tanulási)
igényeit, az iskolák, képző intézmények ezekre adott válaszait. Így kölcsönösen
hatással vannak a mentorálás során megvalósuló támogatásra és tanulásra, a men¬
torok tanulására is.
Napjainkban a rendszert egy adott ország szintjén, de akár nemzetközi — hazánk¬
ban emellett uniós — szinten is értelmezhetjük. Ez határozza meg a szakpolitiká(ka)t,
ezzel összhangban általánosságban a mentorálás céljait, a mentoráltak és a mentorok
körét, feladatait, atámogatások rendszerét és a kutatásokat. A nemzeti rendszerek
szintjén konkretizálódnak a fentiek, valamint megtörténik az intézményi, a tartalmi
és a jogi keretek kialakítása, szabályozása. A szervezet a mentorálás és a mentori
tanulás tekintetében ismét sokrétű értelmezést nyer: szervezetként tekinthetünk
az intézményre (illetve ennek kisebb szervezeti egységeire, gyakorlatközösségeire),
amelyben a mentor tanári és mentori munkáját végzi, de a mentoráltat és a men¬
tort képző felsőoktatási intézménytek)re is, amelyek többnyire nem azonosak. Míg
a mentorálás helyszínéül szolgáló köznevelési intézmény a mentorálási folyamat
megvalósításáért, a tanulási környezet kialakításáért, továbbá a szervezeti keretek
biztosításáért felel; a felsőoktatási intézmények tervezik és valósítják meg képzé¬
süket, a rendszerszintnek megfelelően ők határozzák meg a képzési célokat és a
kimeneti követelményeket. A személyes szinten találkozik a mentor és a mentorált
tudása, felkészültsége, tanulási igényei, az ő interakciójuk eredményeként jön létre
és alakul a mentorálás folyamata mindazon tényezők ráhatása mellett, amelyeket
a fentiekben attekintettiink.” A mentorok tanulására ható rendszer-, szervezeti és
egyéni szintű tényezők egymásra hatását mutatja be a 3. ábra.
26 BRONFENBRENNER 1994; läsd toväbbä SACHS 2007; CREEMERS-KYRIAKIDES 2011; RAPOS et al.
2020.
27 SERES-BUSI 2024.