Seite 191 [191]
nevezett dialéguselvnek,?! ami azt jelenti, hogy a valláspedagógia mind tartalmában,
mind alkalmazott módszereiben a fiatalok társadalmi diskurzusra való képességeinek
fejlesztésére koncentrál. Ez az elv a fiatalokkal együtt folytatott teológiai beszélge¬
tések szükségességét veti fel.
A dialógusra való készség alapvető szerepét hangsúlyozza Irina Pendorf is. Idézi
Martin Bubert, aki szerint , kezdetben volt a kapcsolat; és aki az emberkép alapve¬
tően dialógusorientált jellege mellett áll ki. A bizalomra épülő pedagógia egyszerre
épít erre az alapvető és egész életen át fejlődő párbeszédkészségre és a Viktor Frankl
nevével fémjelzett egziszteciális terápiás (vagy logoterapids) iranyzatra.”
Petra Freudenberger-Lötz módszertani kézikönyvében a teológiát Wilfried Här¬
le nyomán úgy határozza meg, mint a hit reflexióját, és rögzíti, hogy a hitoktatási
folyamatban a hittartalmak egyéni reflexióját kell elvégezni. Ez a fiatalokkal folyta¬
tott teológiai beszélgetések során valósulhat meg, ahol a tanulók közösen teszik fel
egzisztenciális kérdéseiket és keresik a lehetséges válaszokat. Ezek a beszélgetések
nem eredményorientáltak abban az értelemben, hogy nem céljuk egy mindenki
számára elfogadandó végső választ adni a felmerülő kérdésekre. Érdemes meg¬
különböztetnünk a , hitkérdéseket" a , tudáskérdésektől? Utóbbiak gyakran csak
egyféle lehetséges választ feltételeznek, amelyet a helyes-helytelen ellentétpár men¬
tén értékelhetünk. A hitkérdések azonban személyes választ igényelnek, amelyek
megválaszolásához nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a keresztény tradícióból
származó ismeretek, teológusok és filozófusok gondolatai és nem utolsósorban a
Szentírásban fellelhető tanúságtételek.?
A beszélgetés vezetőjének a szerepe is más a hagyományos hitoktatói szerepkörhöz
képest. Kilép az egyedül elfogadható igazság képviselőjének szerepéből, és facilitá¬
torrá válik, aki a biztonságos keretek megteremtésével, a figyelmével, a beszélgetés
stimulálásával (pl. a kérdések kezelésében segíthet), a kísérő szakértő jelenléttel tá¬
mogatja a diskurzust. Szakértőként természetesen sok extra tudás birtokában van,
de ezeket óvatosan, a beszélgetés megfelelő pontján, a fiatalok megnyilvánulásait
bátorítva, és nem azokat elnyomva kommunikálja.
A teologizálás fiatalokkal jóval több, mint a teológiai tartalmak egyszerű meg¬
tanítása az órán. Ennek a folyamatnak a segítségével a fiatalok maguk is megtanul¬
2 Az EKD 2010-es vallásoktatással kapcsolatos kompetenciafelsorolásában például kiemelt szerepe
van a dialógusra való készségnek. Idézi SCHLAG—SCHWEITZER 2012, 16. 0.
22 PENDORE 2021, 167—236. o.
23 EREUDENBERGER-LÖTZ 2012, 13—15. 0.
24 Uo. 15-17. 0.