Page 187 [187]
kortól kezdődően a fiatal egyre inkább képes lesz az elvont fogalmakkal operálni,
hipotéziseket alkotni, azokat szisztematikusan ellenőrizni. A harmadik, rendkívül
viharos terület az érzelmek világa, ahol a fiatal számos új érzéssel küzd, viszonyu¬
lásaiban felerősödik az ambivalencia. A szülők és a tanárok, az őt körülvevő felnőtt
világ értékeitől — látszólag — távolodik, megerősödik a kortárs csoport szerepe, az ő
normáiknak és értékeiknek kíván a fiatal megfelelni. Mindezeket a viharos esemé¬
nyeket egyetlen nagy kérdésfeltevés köti össze: a ,ki vagyok én?" kérdésre próbál a
serdülő választ találni. Az identitás kialakulása hosszú éveket igénybe vevő folya¬
mat, és egyszerre szükséges hozzá, hogy az ifjú változatos társas kontextusokban
zajló interakciókban vegyen részt, és azt is, hogy ezekre a tapasztalatokra egyedül
töltött időkben reflektáljon.?
Mi a helyzet mindeközben a hit és a spiritualitás világával? Az ifjúkort hagyo¬
mányosan a megtérés jellemző időszakának tartják." Amikor azonban valaki val¬
lásos szocializációban részesül, a hirtelen megtérés akkor valószínűbb, ha az illető
bizonytalanul kötődik, illetve ha a gyülekezeti szubkultúra a hirtelen megtérési
elmenyt normativnak tartja.!! Fowler szerint a serdülőkor a hitfejlődés úgynevezett
szintetizáló-konvencionális szinten mozog, ami azt jelenti, hogy a kamasz a számá¬
ra jelentős személyek hitét és világnézetét igyekszik egymással összhangba hozni,
és az őt befogadó vallási közösség konvencióihoz ragaszkodik, azokkal azonosul.
Ez azonban a késő kamaszkor - fiatal felnőttkor időszakában már átmehet az indi¬
viduális-reflexív szakaszba, amelyet viszont az egyházi és intézményes keretekkel
szembeni távolságtartás, a demitologizáló hajlam és a hittartalmak közötti szubjektív
válogatás jellemez. Ebben a szakaszban válik a hit és spiritualitás tulajdonképpen
az egyén sajátjává."?
A nemzetközi ifjúságkutatások részben megerősítik, hogy az ifjúkor spirituálisan
jelentős korszak, ugyanakkor egy különbség is mutatkozik a vallásos és spirituális
fiatalok között. Úgy tűnik, hogy míg a spirituális szükséglet egyre inkább jelen van
a fiatalok körében, azt is elmondhatjuk, hogy ezen szükségletek kielégítését egyre
kevésbé keresik a hagyományos vallásosságban, illetve az intézményes egyházi kere¬
tek között. ? A magyar mintán azt látjuk, hogy az , egyház tanítása szerint vallásos"
fiatalok aránya lassan csökkenő tendenciát mutat, míg a , maguk módján vallásosak"
? DIETERICH 2012b, 33. o. kiemeli, hogy a serdülő reflexiója túlmutathat önmaga és a tárgy reflexióján,
és képes az eszköz, azaz a saját gondolatairól való gondolkodásra is.
10 BUCHER 2018, 98. o.
1 GRANQUIST—KIRKPATRICK 2.004, 223-250. 0.
12 KISSNE VISZKET 2016, 411. 0.
13 BUCHER 2018, 98-99. 0.