Ezen rövid ismertetés alapján is látszik, hogy az alapos és átfogó bibliaismeretre
való törekvés meghatározó volt, a felekezeti speciális tanok háttérbe szorultak.
Ugyanakkor az ének-zene baptista gyülekezetekre jellemző szeretete hangsúlyosan
megjelenik a hittanoktatásban is. A korcsoportokhoz rendelt ismeretek pedagógiai
kidolgozását nagyban segítette, hogy Nagy József amellett, hogy baptista lelkipásztor
volt, tanítói képesítéssel is rendelkezett.
A klasszikusan vett baptista közösségen belül a vasárnap iskolai szövetség fog¬
lalkozott a gyermekekkel, ahol szintén hasonló volt a cél. Tették ezt azért, mert , a
baptisták a lelki szempontokat teszik első helyre" "" hiszen a gyülekezeti tagsághoz és
a hitbeli döntés meghozásához kellő ismerettel kellett rendelkezni az adott ifjúnak.
A fakultatív hittanoktatás körüli viták is jelezték, hogy a kialakuló új rend nem
úgy tart igényt az egyházak segítségére, ahogyan korábban éppen a baptisták is re¬
mélték. Sőt a gyermekek és az ifjúság nevelése olyan összeütközési pont lett, amely
hol élesebb, hol pedig kevésbé éles konfrontációhoz vezetett a későbbiekben.
Csak példaként szemléltetve: a magyar baptista misszió egyik első gyülekezete
Szadán jött létre. Áttekintve a nagy múltú gyülekezet ide vonatkozó adatait, !" a be¬
merítési statisztikák alapos szemügyre vételével, az 1920-as évektől bemerítettek
nevét olvasva láthatjuk, hogy a gyülekezet új tagjai majdnem 1009-ban a baptista
szülők gyermekei voltak, néhány kivételtől eltekintve. Ez a tendencia ezek után
sem változott döntően. Más helyeken eltérő mértékben, de mindig jelentős arány¬
ban voltak, akik valamely gyülekezeti családban nőttek fel, és ezek után vállalták
a hitvalló bemerítést. Tehát az ifjúsági munka, ifúságnevelés a baptista közösség
elemi érdeke volt, hiszen ebben az időben döntően a baptista családok gyermekei
maradtak meg a baptista közösségben. Másképpen fogalmazva, egy-egy gyüleke¬
zet fennmaradása és növekedése függött attól, hogy a baptista szülők gyermekei
maradnak-e a gyülekezeten belül, avagy sem.
Dolgozatomban szerettem volna bemutatni, hogyan illeszkedik be abba a remény¬
kedő attitűdbe a fakultatív hitoktatás körül kialakuló vita, amelynek során végig¬
gondolt baptista álláspont születik a baptista hitoktatás kérdésében. Szerettem volna
bemutatni, hogyan épít a baptista közösség arra, ami a közösség erőssége ebben az
időszakban, vagyis a zenére és a gyülekezeti keretek között folyó vasárnapi iskolai